Képviselőházi irományok, 1869. II. kötet • 105-240. sz.

Irományszámok - 1869-157. A képviselőház IX. osztályának előadóiból alakult központi bizottság jelentése az igazságügyminister által a „birói felelősségről” szóló törvényjavaslathoz beadott módositvány tárgyában

138 157. SZÁM. zési rendtartás szerint illetékes bírósághoz tartozik. De a keveset megindithatására szükséges : hogy a kereshetőség, a IV. fejezetben szervezett fegyelmi eljárás utján, előzetesen megállapittassék. E szabály alul kivételnek van* helye: a) ha a kárt okozó s büntetett vagy fegyelmi vétséget képező cselekményre vagy mulasztásra nézve, a vádlott már az illetékes bíróság által bűnösnek vagy vétkesnek ítéltetett; b) ha a bíró vagy bírósági hivatalnok, a fegyelmi eljárás megindítása vagy jbefejezóse előtt hivataláról vagy nyugdijáról lemondott; c) ha a kártérítési kereset a jelen törvény 3-ik ós 67-ik §.§-aiban érintett személyek ellen indíttatik. d) ha a kártérítési kereset a biró vagy bírósági hivatalnoknak, vagy a 3-ik ós 67-ik §§-okban érintett személyeknek örökösei ellen indíttatik. 69. §. A 69. §. esetében, a kereshetőség megállapítása iránti kórvény mindig a fegyelmi bíróságnál nyújtandó be, E kórvényben a kötelesség ellenes cselekmény vagy mulasztás hattározottan megjelelölendő ós részletesen körülírandó, vagy a további bizonyotokul szolgáló adatok elősorolandók. A kérvény vagy a fél, vagy az e végett külön meghatalmazással ellátott ügyvéd által írandó alá. A fegyelmi bíróság határozata szintúgy, mint a büntető bíróság jogerejü ítélete oly alapot képeznek a mely a polgári peruton indított kártórisi keresetben többé kifogás alá nem eshetik, s a polgári bíróság eljárása ily esetben azon kérdésen kivül: ha váljon a panaszlott cselekmény vagy mulasztás által okoztatott- e kár, s ha a váljon ez nem volt-e valamely törvényes perorvoslattal elhárítható, — csak a megtérítendő összeg meghatározására szorítkozik. 71. §. Ha a kárt okozó cselekmény vagy mulasztás, mint bűntett, rendes bűnvádi eljárás tárgyát képezi a károsult félnek választásától függ kártérítési keresetét vagy a bűnvádi perben vagy pedig ennek befejezése után polgári peruton (68. §.) érvényesíteni. 72. §. Ha a kártérítési igényre nézve a kereshetőség a fegyelmi bíróság által megállapittatott(98. §.) tartozik a kérvényező, a határozat kézbesítése után 30 nap alatt, kártérítési keresetét a polgári törvény kezesi rendtartás szerint illetékes polgári bírósághoz különbeni jogvesztés terhe alatt beadni. 73. §. Aki kárkereseti jogát a jelen törvény 19-ik §-a alapján, az állam ellen akarja érvényesíteni, köteles igazolni: hogy a kártalanítás tárgyát az illető hivatalnok hivatalos minőségben vette át, vagy is: hogy az, az átvételre vagy törvény, vagy törvény erejű szabályrendelet, vagy elvégre birói határozat által volt feljogosítva. A kárt követelő fél választásától függ: az állam elleni kár kereseti jogainak érvényesítése végett, az államot a kártalanítási anyaperbe, mint szavatost megidézni, vagy pedig ha ezt nem teve, az állam ellen külön pert indítani. Az állam mindkét esetben a vádlott jogaiba lép s oly perben, a melyben sem mint szavatos sem mint közvetlen alperes megidézve nem volt, kártérítésre érvényesen nem kötelezhető. 74. §. A magán félnek a 66. ós 67. §§-okban körül irt kártérítési keresete, hivatali bűntetteket kivéve, mind az idézett §§-ban érintett személyek, mind pedig az állam irányában a 72. §. esetén kívül elévül még akkor is, ha az a kártérítési keresetet s illetőleg fegyelmi eljárást a kárt okozó cselekmény vagy mulasztás elkövetésétől számítandó egy óv alatt meg nem indította." A 78. most már 75. §. 4-ik bekezdése 3-ik sorában a „királyi" szavak az „illetővel" cseréltettek fel. A módositványnak a fönnebbiek szerint kiigazított egy példánya •/• ^^ mellékelve a tisztelt háznak bemutattatik. Kelt Pesten, november 12-én 1869. Szőgyényi László s. k., közp. előadó.