Képviselőházi irományok, 1869. I. kötet • 1-104. sz.
Irományszámok - 1869-23. Törvényjavaslat a sorhadbeli magyar csapatokhoz (hadtengerészethez) szükséges évi ujonczjutalék megállapitása, s az 1869-dik évre megajánlása tárgyában
23. SZABI. 68 Melléklet a 23. sz. Irományhoz. Indokolás. A véderőre vonatkozólag múlt évben alkotott törvény létrejötte óta sem a világhelyzetben, sem a monarchia belóletóben nem mutatkozván semmi oly változás, a mi a sorhadnak (haditengerészetnek) törvényileg szabályzott létszámra emelése A r ógett évenként szükséges ujoncz illeték ez évben is kiállítását elengedhetővé tenné, ezen illeték kimunkálandó volt,hogy az országgyűlés által megszavaztathassák. Az emiitett 1868-ik XL. törvényczikk 11. §-ban a sorkatonaság és hajós sereg teljes hadi állománya a katonai végőrvidékbeli csapatokon kivül 80.0000 főre határoztatván: az egy részről a magyar korona országai, más részről meg az osztrák császárság népességi arányához képest felosztandó évi ujoncz-illetók kiszámításánál, irányadóul azon czélnak kellé szolgálni, hogy ezen törvényileg megszabott 800,000 főnyi teljes hadi létszám eléressék. A póttartalókot érdeklőleg ugyanazon törvény 13. §-a azon határozványt tartalmazza, hogy a tiz évi összes póttartalók nem lehet nagyobb az ezen törvényczikkben engedményezett egy évi ujoncz — illetéknél. Mindezeknél fogva a kellő évi ujoncz-jutalékmennyiségének csupán számszerű kimunkálására vala szűkség. A minisztérium a sorhad és hadi tengerészet számára alkotmányszerüleg igónylett évi ujonczjutalék megállapítására nézve, ezen egyedül helyes utón járt el. Legalább négyszázaléknyi évi fogyaték fölvételét hosszú évek tapasztalása igazolja, a mi mellett pedig az alább látható számváltozási táblázat bizonyítása szerint 95.474 főnyi összes évi ujonczületóknek a monarchia által kiállítása a sorhad és hajóssereg részére, okvetlenül szükséges, — ha a hadseregnek föntemlitett 800,000 embernyi számerejét rendes viszonyok közt, a tizedik év bekövetkeztével elérni törekszünk. A monarchia egészére eső ezen összes évi rendes ujoncz-illetók annak két állama közti aránylagos felosztásánál a lélekszámtól jelenleg létező hivatalos adatok vétettek alapul, — igy kívánván azt az 1868. XL törvényczikk 13-ik §-a mindaddig, míg a kiszámítás a mindkét állam-területen egyenlő elvekre fektetendő uj népszámlálás alapján foganatosíttathatnék. A p'óttartalékot illetőleg külön kiszámítás nem találtatott szükségesnek, legczélirányosabbnak mutatkozván az, hogy az évi ujonczjutaléknak egyszerűen tizedrésze vétessék föl a póttartalékra eső illetékül. Az idézett törvény 31-ik §-ában meghatározott ujoncz-állitási időszak kivételesen máskorra tétetett, miután a törvényhozás szünetelése miatt, az ujonczilleték eddig se meg nem állapíttathatott, se meg nem szavaztathatott, és igy a törvényben kiszabott rendes állítási időszak megtartása ezúttal valósággal lehetetlen vala.
