Képviselőházi irományok, 1869. I. kötet • 1-104. sz.

Irományszámok - 1869-8. Válaszfelirati javaslat Simonyi Ernő és társai által benyujtva

28 8. SZÁM. Mi is készek vagyunk feladni a múlt hagyományaiból mindazt, a mi tarthatlanná vált, s megalkotni az uj eszméknek megfelelő intézményeket, de nem vagyunk hajlandók lemondani semmiről, mi hazánk és nemzetünk fenmaradásának biztosítékaihoz tartozik, s az intézményeknek szükségessé vált átalakítását egyrészt a nemzet geniusa, másrészt a democratia követelményei szerint eszközöltetni kívánjuk. Külviszonyainkra tekintve örömmel látjuk, hogy Felséged barátságos viszonyban van a külállamokkal s gondoskodása a béke fentartására van irányozva. A béke fentartására irányzott ezen gondoskodása Felségednek nemzetünk legfőbb óhajával, hazánk leglényegesebb érdekeivel találkozik. A béke minden országra áldás, de hazánkra nézve, melynek annyi szenvedésekből kell kiüdülnie, s annyi hátramaradást kipótolnia, nem csak áldás az, hanem valóságos életszükség. Meg kell azonban vallanunk, hogy a történelemben példátlan mérvű harczias készületekkel összekötött fegyveres béke, mely Európát huzamos idő óta lázas bizonytalanságban tartja, s melynek nyomását mi is érzékenyen érezzük, eme fegyveres béke, mely a népeket az elviselhetlensógig súlyos terheviselésre kárhoztatja, s a termelő munkától, mire hazánknak mindenekfelett szüksége van. annyi erőt elvon, igen távol esik egy valódi béke áldásaitól. Különösen két kérdést látunk, mely Európát az egy napról a másikra kitörhető összeütközés aggodalmával tölti el. Ez a keleti és a német kérdés. A polgárisodás, haladás, a népek öntudatos fejlődése naponkint növekedő súlyt kölcsönöz a nemzetközi viszonyok körében a józan közvéleménynek. Annálfogva Felségednek az európai béke fentartására irányozott gondoskodását véljük előmozdítani, midőn mint alkotmányos nemzet képviselői, alkotmányos Fejedelmünk előtt nemzetünk közvéleményét e kérdések iránt tolmácsoljuk. Mi jó barátságban kívánunk élni keleti szomszédainkkal; s valamint országunk területi épségét, s politikai egységét minden körülmények közt megvédeni elhatározva, az ő avatkozásukat saját ügyeinkbe meg nem türnők, ugy mi sem kívánunk az ő ügyeikbe avatkozni. A rendezett szabadság, polgárisodás ós jólét gyarapodásának keleti szomszédainknál csak örvendhetnénk, mind az elvi solidaritásiiál ós szomszédos érintkezésnél, mind azon természetes érdekeltségnél fogva is, melylyel polgártársaink nevezetes része keleti fajrokonaik sorsa iránt viseltetik. De bármi végzet várjon is a török birodalomra, mi azt külavatkozással akár siettetni, akár feltartóztatni sem jogot, sem hivatást nem ismerünk, sőt minden avatkozást országos érdekeinkkel ellenkezőnek ítélünk, következőleg a nemavatkozás politikáját, s annak a többi európai hatalmak által is elfogadtatására törekvést nyilvánítjuk Felséged előtt nemzetünk közvéleményével megegyezőnek. A mi a német kérdést illeti; Magyarországnak, s a vele kapcsolatos országoknak nincs semmi okuk a német kérdésnek akár eddigi alakulására, akár a nyilatkozott irányban tovább fejlődésére aggodalommal tekinteni; sőt akként vagyunk meggyőződve, hogy valamint a múltban Németország szakgatottsága Európában sok viszályoknak volt kútfeje, ugy ha a német nemzet belviszouyainak tetszése szerinti rendezésében, s nemzeti vágyainak kielégítésében külavatkozások által nem háborgattatik, Európa ezen, mind nagyságánál, mind fekvésénél, mind miveltségénél fogva rendkivülileg fontos részének elégedettsége és belnyugalma, az európai béke' tartósságának egyik leghatályosabb tényezője lesz. S különösen hazánk, melynek állami fenmaradása az európai egyensúly lényeges kellékei közé tartozik, ezen oldalról támadási szándóktól épen nem tarthat, más oldalróli támadás ellenében pedig érdekeink találkozásánál fogva a német nemzet barátságára bizton számolhat. Ily irányban nyilatkozván ezen kérdésekre nézve nemzetünk közvéleménye, s e felfogást országos érdekeink által tökéletesen igazolva is találván, részünkről az ország lakosait oly nyomasztólag terhelő harczias készülődéseket indokoltaknak annál kevésbbó tekintjük, minél inkább meg vagyunk győződve, hogy Felséged az uralkodása alatti népek érdekei, s az államháztartás elutasithatlan követelményei által kifelé a béke politikájára, befelé pedig az alkotmányos szabadság kifejlesztésére van utalva, mely mindenütt, hol az