Képviselőházi irományok, 1869. I. kötet • 1-104. sz.

Irományszámok - 1869-104. 1869-ik évi VI. törvényczikk az első magyar-gácsországi mozdonyvasut épitése, és üzlete tárgyában

f 300 104. SZÁM. 4. §. A í'öltér kisajátitását az engedélyesek a vasút egész hosszában csak egy vágány kiterjedésére tartoznak ugyan saját költségökön eszközölni, a mennyiben azonban, tekintettel a jövőre, a kormány czélszerünek itélendi a terület kisajátitását, már most két vágányu vasútra eszközölni, az engedélyesek erre méltányos és külön megállapítandó kárpótlás mellett köteleztetnek. 5- §, Mihelyt az 1. §-ban körülirt vonalon annyira növekedett a forgalom, hogy az egy évi bruttójövedelem mértföldenkint 120,000 o. é. forintot ezüstben fölülhaladna, akkor az engedélyesek azon időponttól kezdve, midőn az állami kamatbiztositást többé igénybe nem veszik, azonnal kötelesek a vonalon, minden kártalanítás nélkül, egy második vágányt letétetni; ellenben az állami kamatbiztositás igénybevételének ideje alatt, a forgalom növekvésénél, a ministerium az egész vonalon kívánhatja a második vágány előállítását; csakhogy ezen esetben a részletek külön egyessóg utján fognak az engedélyesekkel megállapittatni. 6. §. Az engedélyesek mind az építkezés helyességének és ezélszerüségének, mind a kitűzött határnapok alatt leendő befejezésének biztosítása végett megfelelő tettleges biztosítékot tartoznak letenni; — egyébiránt az építési részletes tervezetek a kormány által helybenhagyott általános vonalozás alapján lesznek az engedélyesek által készítendők ós ugyancsak azáltal, mely azokat megvizsgál and ja, és szükség esetében módosítandja, — jóváhagyandók. 7. §. Az itt engedélyezett vonalra annak egész kiterjedésében lett megnyitása napjától számítva, az e czólból szabályozott országos ellenőrzés épségben tartása mellett engedély tartamáig átlagosan mértföldenkint évi 40,000, azaz negyvenezer o. é. forint tiszta jövedelmet, s ezenfelül a kormány által jóváhagyandó törlesztési tervalapján, a kibocsátott tőkének még az engedély tartania (90 év) alatti törlesztésére fordítandó bizonyos évi törlesztési hányadot ezüstben akképen biztosít az állam, hogy ha az évi tiszta jövedelem mértföldenkint a fennebbi biztosított összeget és a törlesztési hányadot el nem érné, — a hiányt az állam pótolni tartozik. A kamatbiztosítás érvénye az alább érintendő minden egyes szakasznál, úgymint: 1.) a Mihályi-homonnai, 2.) a Homonnátől az ország határáig terjedő szakaszoknál minden egyes szakaszra nézve külön-külön azon napon kezdődik, a mely napon az a közforgalomnak átadatik; megjegyeztetik azonban, hogy mindaddig mig az engedélyezett vonal egész kiterjedésében, — t. i. a magyar északkeleti vasutbóli kiágazási pontból az ország határszéléig a forgalomnak át nem adatik; addig a mennyiben csak a fentebbi kiágazási ponttól Homonnáig terjedő részszakasz nyittatnék meg a forgalom számára, — ezen részszakaszra nézve az állani — ide nem számítva a törlesztési hányadot — mértföldenkint csupán 30,900 osztr. értékű forint tiszta jövedelmet biztosit, ha a pálya tiszta jövedelme a biztosított évi összeget meghaladja, az illető felesleg felerósze a teljesített előlegek és kamatok lerovására, ezeknek teljes törlesztéséig a kormánynak azonnal általadandó. Azon összegek azonban, melyeket az állam az elvállalt biztosítás folytán az engedélyeseknek iizetend, — egyedül mintegy évenként négy százalékkal kamatozó előleg tekintendők ós kezelendők. 8. §. A vállalkozók üzletjoga a vállalatra nézve, a mennyiben az állam az engedély-okmányban fentartandó azon jogával, hogy 30 év múlva a vasutat beválthassa, — élni nem akarna, — az üzletnek a Mihályi-homonnai szakaszon törtónt megnyitása napjától számítandó 90 évre állapittatik meg, mely időszak lefolyásával elenyészik. 9. §• Az engedély megyszüntével az állam ingyen lép az engedélyesek által jó karban átbocsátandó vasüt birtokába ós haszonvételébe; birtokába veszi különösen a pálya területét és földjót, a föld és mű-