Képviselőházi irományok, 1869. I. kötet • 1-104. sz.
Irományszámok - 1869-8. Válaszfelirati javaslat Simonyi Ernő és társai által benyujtva
8. SZÁM. 23 színvonalán felülemelkedett egyetemes erőfeszítés mérközhetik meg, melyre ugy a multak, mint saját korunk történelmének tanúsága szerint számítani nem lehet, ha a polgárok nevezetes része állami souverainitást képező jogok épsége s biztossága felől magát megnyugtatva nem érzi, Midőn tehát köteles buzgalommal fordítaná"juk igyekezetünket az 1848-iki törvényhozástól szent örökség gyanánt reánk szállott nagy elveknek részletes alkalmazásával az alkotmány kifejtésére s az ország sok részben súlyos állapotának enyhítése mellett a szellemi emelkedésnek, s az anyagi jólét öregbítésének a nemzettest minden rétegein keresztül előmozdítására: egyszersmind kötelességünknek ismerendjük a múlt országgyűlésen hozott közösügyi törvényeket, egyrészt a szt. István koronáját mind őseredetileg, mind a Felséges uralkodó házzal kötött alapszerződések szerint is megillető elidegenithetlen állami jogoknak, másrészt az uralkodó személyének ugyanazonosságából folyó kapcsolat okszerű követelményeinek szempontjából átvizsgálni, s állapodásainkat annak idejében Felséged királyi szentesítése alá terjeszteni. Felséged első rendben felhívja gondjainkat az előttünk fekvő nagy feladatok megoldására. Fontosak és számosak azon tárgyak, melyekben törvényeinknek részint kifejtését s kiegészítését, részint javítását vagy változtatását a közérdek követeli. Annál nagyobb készséggel iparkodandunk e kötelességnek eleget tenni, minél inkább érezzük, hogy az alkotmányos törvényhozásnak a közelmúlt idők alatti sajnos hosszas szünetelése folytán a munka immár nem csak sürgőssé, de sőt halaszthatlan közszüksóggó vált. Az 1848-iki törvények kiterjesztették az alkotmány jótéteményeit az ország minden lakosaira, az alkotmányos önkormányzat joga, mely a Sz.-István koronájához tartozó országok állam szervezetének idegenithetlen ősi alapja, ez által az összes nemzet tulajdonává lett. A jogegyenlőség s alkotmányos önkormányzat elve azonban csak ugy válhatik valósággá, ha gyakorlati alkalmazása, az államszervezet minden rétegein következetesen keresztül vitetik, s ha a nemzet lelkületével történelmileg összeforrt ősi alkotmány szellemében szabályoztatik. Mindenekelőtt az igazságszolgáltatás fontos ügye, melyre Felséged komoly figyelmünket felhívja, az, melynek első rendbeni elintézését mi is legsürgősb teendőink egyikének tekintjük, és ugy vagyunk meggyőződve, hogy az alkotmányos jogok sórthetlensóge a felelősség elvének az országkormányzat ós közigazgatás minden közegein át következetes alkalmazását igényelvén, az 1848. III. t. ez. ide vonatkozó s mindenesetre épségben hagyandó rendelete oly módoni kiegészítést szükségei, hogy a törvényes birőság igazságos ótalmának minden hivatalos önkény ellen igónybevehetése, ugy az alárendelt hatóságok és testületek, mint a hon minden polgára számára biztositva legyen. Miszerint a hivatalos visszaéléseknek eleje vétetvén, a törvény iránti tisztelet ós a joguralomhoz csatolt közbizalom öregbittessék, s velők a kormány és köztisztviselők tekintélye a közrend érdekében emeltessék. A gyors és részrehajlatlan igazságszolgáltatás kétségtelenül a rendezett államélet első kellékei közé tartozik. Miért is a bíróságok, melyek a polgárok személye ós vagyona felett ítélnek, s melyeket mi a törvény szentségének a polgári szabadság körében is védjéül óhajtunk, a legfontosabb állami intézmények közé tartoznak. Fenálló bíróságaink nagy része azonban a törvónykivüli állapot változatainak politikai befolyása alatt alakulván, maiglan is nélkülözi a törvényes alapot, s nem birja az ország lakosainak bizalmát, mit csak a birák törvényes állása és a kópességök önállásuk és függetlenségük iránti hit adhat meg. Sürgős teendőink közé számitandjuk tehát azon törvényjavaslatok tárgyalását, melyeket Felséged kormánya a birói hatalom gyakorlásáról és a birói felelősségről elénk fog adni, és a bíróságok akkónti rendezését, hogy figyelemben tartva alkotmányunk önkormányzási jellemét, mely a hon polgárait nemcsak a törvényhozó, hanem a végrehajtó s birói hatalom gyakorlatának is részeseivé avatja, a birói hivatal mind képesség, mind függetlenség tekintetében magas hivatásának megfelelhessen. Ezzel kapcsolatban a polgári és büntető törvénykönyvek — s polgári ügyekben a szóbeliségre és