Képviselőházi irományok, 1869. I. kötet • 1-104. sz.

Irományszámok - 1869-99. Törvényjavaslat az államszámvevőszék felállitásáról és hatásköréről

99. SZÁM. 291 nehézség az illető ministerium által el nem oszlattatnék, az államszámvevőszék ezt a 11-dik szakasz 2. c) pontjában emiitett jelentésébe, saját nézetének indokolása mellett, fölvenni köteles. 14. A rendkívüli bevételek és kiadások jogosultságát az államszámvevőszék a 9-dik szakasz értelmében előzetesen vizsgálja meg, s ha azok nem találtatnának rendben, az illető ellenjegyzést megtagadja. 15. Ha ily rendkívüli bevétel vagy kiadás foganatosítását a ministertanács az államszámvevőszék ellenzése daczára követelné; az államszámvevőszék az illető rendeletet ellenjegyzi ugyan; de erről a 11. §. 2. c) pont értelmében a képviselőháznak jelentést tenni köteles. 16. Az államszámvevőszék jogában áll a kormány bármely hatósága mellett működő számvevőségi osztályt, valamint minden állampénztárt, saját tisztviselői által bármikor megvizsgáltatni, és ez utón a kezelési rend fentartásáról, valamint az eljárás czélszerüsógéről magának alapos meggyőződést szerezni. 17. Az államszámvevőszék az általa megvizsgált számadások fölött bírálatát végzés alakjában mondja és adja ki. Ilynemű végzés hozatalára az elnökkel együtt legalább 5 tag jelenléte szükséges. 18. Az állam számvevőszék tartozik az államszámviteli rendszert és saját ügykezelését szabályozó törvényjavaslatot működésének megkezdésétől számítandó 2. óv alatt a ministerelnök utján a képviselőház elébe terjeszteni. Ennek megtörténtéig az államszámvevőség által megállapítandó rendszer szolgáland ideiglenes szabályul. 19. Az államszámvevőszók köteles hivatalos iratait és előjegyzéseit az országgyűlés bármely házának kívánatára vagy magának a háznak, vagy az általa kinevezett küldöttségnek megvizsgálása alá bocsátani. 20. Az államszámvevőszók elnöke vagy bármely más tagja feleletre vonathatik minden mulasztásért, rend- vagy törvényellenes eljárásért, a melyet vagy maga követett el, vagy a melyet — tudomása levén róla — a képvisel háznak annak idején bejelenteni elmulasztott. 21. Az államszámvevőszók elnökének, vagy többi tagjainak vád alá helyezését a képviselőház szavazattöbbséggel rendeli el. 22. A bíráskodásra nézve az 1847/8 III. t. ez. 34. §-sza szabályozó. 23. Az elnök és főszámtanácsosok hivataloskodása,a lemondás és a 23. §. értelmébeni eljárás következtében -történt elmozdítás eseteit kivéve, ólethoszsziglan tart. Az államsy.ámvevőszék segéd személyzetének tagjai csak az államszámvevőszék testületileg hozott végzésének alapján, vagy bírói elmarasztaló ítélet folytán bocsáttathatnak el. i 24. Az elnök évi fizetése 12,000 frt, 2000 frt szállásbérrel, a főszámtanácsosok fizetőse 6000 frt, 1000 frt szállásberré]. A segéd-személyzet szervezésére és fizetésére nézve köteles az államszámvevőszók megalakulása után azonnal, a ministerelnök utján javaslatot terjeszteni a ház elébe. 25. Az államszámvevöóég működését 1870. óv január 1-ső napján kezdi meg. 37*