Képviselőházi irományok, 1869. I. kötet • 1-104. sz.
Irományszámok - 1869-94. Törvényczikk az egyesült Dunafejedelemségekkel 1868. jul. 14-én kötött postaszerződésről
94. SZÁM. 259 Az ajánlott tárgy feladója a tárgy feladásakor követelheti, hogy annak a czimzett által történt átvételéről értesíttessék. Ez esetben fizet előre ily értesítés (tórtivevény) dija fejében 10 krajezár, esetleg 25 báni változatlan illetéket. Ezen szabott illeték az elküldő postahivatalt illeti. 15. CZIKK. A feladó kívánságára az egyik szerződő országból a másikba küldött tudakozványért, ha az elküldő tértivevény-dijt nem fizetett, előlegesen 10 krajezár (25 báni) illeték fizetendő. Ezen illeték azon postaigazgatás javára esik, mely azt beszedte. Azonban ha a felszólamlás a posta hibájából vált szükségessé, a felszólamló a feimebbi illetéket visszakövetelheti. 16. CZIKK. Azon esetben, ha valamely, a szerződő országok egyikéből a másikba ajánlottan küldött tárgy a postahivatal hibája folytán elvesz, azon szerződő posta igazgatás, melynek területén az elveszett, az elküldőnek a felszólamlás napjától számított két havi időköz alatt 20 forint (50 1. n.) kártalanítást fizet. A fölszólamlás joga a levél föladásától számított hat hónap után végét éri. Ezen határidő eltelte után a fölszólamló kárpótlást nem követelhet. 17. CZIKK. Az árumustrák, sajtójavitási nyomtatvány-próbák, az azokhoz tartozó kéziratokkal együtt, újságok, hírlapok, időszaki iratok, fűzött vagy kötött könyvek, röpiratok, sajtó-, kő- vagy róznyomatú zeneszerzemények, lajstromok, előrajzok, hirdetmények, árjegyzékek stb., ha az egyik szerződő országból a másikba küldetnek, minden 2 x / 2 lat (40 grammé) vagy ezen súly egy része után előrefizetendő 2 krajezár, illetőleg 5 báni illeték által a rendeltetési helyig bórmentesitendők. 18. CZIKK. Az árúmustrák-, nyomtatványokért stb. szedendő 2 krajezár illeték a szerződő postaigazgatások közt ekként fog felosztani: 3 báni illeti 0 császári és apostoli királyi Felsége két államterületének postaigazgatásait. 2 báni az egyesült fejedelemségekét. Ezen megállapítástól eltórőleg a fejedelemségek ós a 11-ik czikkben elősorolt határos tartományok közt váltott mustrák, nyomtatványok dija egészben azon postaigazgatás javára esik, mely azt beszedi. 19. CZIKK. Az árúmutatványok csak az illető országok vámtörvényei által megszabott föltételek alatt szállíttathatnak. Árúértókök ne legyen; — szalag alatt, vagy oly módon legyenek borítékolva, hogy természetűk iránt kétség ne támadjon, az átvevő czimén, a gyár vagy üzlet jegyén, szám s az árakon kívül más kézirati jegyzést nem tartalmazhatnak. A sajtójavitási ivek s az azokhoz mellékelt kéziratok szintén szalag alatt küldhetők csak és sem levelet, sem oly jegyzést nem tartalmazhatnak, mely a levelezés jellegét viseli, vagy annak tartathatik. Szintúgy az időszaki lapok s bárminemű nyomtatványok csak keresztkötés alatt adathatnak; föl, az átvevő czimén, a föladó aláírásán s a kelten kívül más kézirati jegyzést, számot, vagy jegyet nem tartalmazhatván. Árúmutatványokat, sajtójavitási iveket s bárminemű nyomtatványokat tartalmazó küldemények, ha a fennebbi föltóteleknek meg nem felelnek, vagy a föladáskor nem bérbementesittettek, bérmentesitlen levelekül tekintetvén, ezek gyanánt fognak elintéztetni. 20. CZIKK. A szerződő államok egyikéből a másikba ajánlattal intézett levél föladója a föladáskor követelheti, hogy levele a czimzettnek a megérkezés után azonnal express által kézbesittessók, föltéve, hogy a levél oly helyre van intézve, hol postahivatal létezik. 33*
