Képviselőházi irományok, 1869. I. kötet • 1-104. sz.
Irományszámok - 1869-87. Törvényjavaslat a magyar nyugoti mozdonyvasut kiépitése tárgyában
87. SZÁM. 249 19. §. Olyan feleken, kik vasutat a vitel- vagy fuvarbér előleges kifizetése nélkül roszhiszeműleg használnák, vagy a szállítmány nemének vagy súlyának helytelen bejelentésével, vagy más módon a vállalat megrövidítését czólozzák, háromszoros árszabási illetmény lesz megvehető. 20. §. Az engedélyesek jogosítva vannak a kormány beleegyezésével, rószesekül a vállalathoz, társakat is venni, kik velők jogok és kötelezettségekben egyenlően részesülnek. 21. §. Joguk van egyszersmind az engedélyeseknek részvénytársaságot alakítani, s a szükséges pénz beszerzése czéljából névre, vagy előmutatóra szóló (au porteur) részvényeket, vagy elsőbbségi kötvényeket bocsátani ki, melyek a magyar-osztrák és külföldi tőzsdéken elárusíthatok és hivatalosan jegyezhetők. Az elsőbbségi kötvények mindazonáltal csak oly összeg erejéig lesznek kibocsáthatók, melynek kamatoztatása a biztosított tiszta jövedelemnek legfölebb három ötödét igényli. A társaság az engedélyesek minden jogait és kötelezettségeit örökli, alapszabályait tervezi, melyeknek helybenhagyását és az ország érdekei szem előtt tartásával, a társasággal egyetértőleg eszközlendő kiegészítését, a kormány magának fenntartja. Felveendő lesz az alapszabályokban az is, hogy a társulat köteles a rendelkezési állapotban levő állami hivatalnokokat ós kiszolgált, ugy rendes hadseregbeli, mint honvédségi altiszteket, a mennyiben azok a szükségelt képességgel birnak, s a felállítandó szolgálati rend kellékeinek megfelelhetnek, a szolgálati állomások betöltésénél kiválólag figyelembe venni. 22. §. Az engedélyeseknek szabadságukbau áll bel- és külföldön ügynököket tartani, nemkülönben személy- ós áruszállításra, vízen ugy, mint szárazon a fennálló törvények és szabványok figyelemben tartásával, forgalmi eszközöket állítani fel. 23. §. Az összes engedélyezett vasutvonalakra, megnyitásuk napjától számítva, az engedély tartamáig, átlagosan mórtföldenként évi 36,400 osztr. ért. forint tiszta jövedelmet, s ezenfelül a kormány által jóváhagyandó törlesztési terv alapján, a kibocsátott tőkének még az engedély tartama (90 óv) alatti törlesztésére fordítandó bizonyos évi törlesztési hányadot ezüstben akkópen biztosit az állam, hogy ha az évi tiszta jövedelem mórtföldenkónt a fennebbi biztosított összeget ós a törlesztési hányadot el nem érné, a hiányt az állam pótolni tartozik. A biztosítás érvénye az alább érintendő minden szakasznál, úgymint: 1. a győr-pápai, 2. a győr-pápa-szombathelyi, 3. a Székesfehérvár-veszprémi, 4. a székesfehérvár-veszpróm-kisczelli, és végül 5. a Szombathelytől az ország határáig terjedő szakaszoknál, minden egyes szakaszra nézve különkülön azon napon kezdődik, a melyen egy-egy szakasz a közforgalomnak átadatik. Egyúttal kimondatik, hogy a pályamórtföld után biztosított évi tiszta jövedelem és törlesztési hányad, az itt engedélyezett pályáknál, még ha netán hosszabbra terjedne is ki, legfölebb 40 1 / i mértföldnyi hosszúsága maximal-kiterjedósre lesz igénybe vehető. A biztosított tiszta jövedelem összege azon feltevés szerint állapíttatott meg, hogy a pályához mértföldenkónt szükséges forgalmi eszközök beszerzési értéke 50,000 forintot osztr. értékben fog képviselni. Ha a faépítményeknek szilárdabb anyagból helyettesítése a kormány által kívántatnék, vagy ha a forgalom annyira növekednék, hogy az 50,000 forint beszerzési értéknek megfelelő és jó üzletkarban tartott forgalmi eszközök elégségesek nem lennének: akkor az e végre szükséges költségek elvállalása iránt a kormánynyal külön egyezmény létesítendő. KÉPVH. IROMÁNY. 1869/71. I. 0£í
