Képviselőházi irományok, 1869. I. kötet • 1-104. sz.
Irományszámok - 1869-86. Törvényjavaslat a birói hatalom gyakorlásáról
240 85. SZÁM. valamely bíróságnál, a más két év alatt valamely bíróságnál vagy ügyvéd mellett, s e három év letelte után a gyakorlati birói vizsgálatot szintén sikerrel állta ki. 8. §• A biró nem lehet egyszersmind: a) országgyűlési képviselő: b) gyakorló ügyvéd, vagy ügynök: c) nem viselhet más, akár állami (polgári, katonai és fizetéses egyházi) akár törvényhatósági vagy községi valóságos vagy tiszteletbeli hivatalt vagy szolgálatot, kivéve a mennyiben 32 éves koráig a tartalékban vagy a honvédségnél való katonai szolgálatra a vóderőről szóló törvény által kötelezve van. d) nem lehet tanár vagy tanitő; e) nem folytathat kereskedést vagy iparüzletet vagy bármi oly foglalkozást, mely a birói hivatal függetlenségével össze nem fér, vagy mely által hivatalos kötelességei teljesítésében gátoltatnók; f) nem lehet valamely politikai folyóiratnak sem tulajdonosa, sem kiadója, sem szerkesztője. 9. §. A biró nem fogadhat el magánosoktól sem nyugpónzt, sem bármi néven nevezendő adományt vagy javadalmazást, s ha ilyenre birói hivatalra lépte előtt nyert jogot: tartozik erről hivatalának elfoglalását megelőzőleg lemondani. 10. §. A biró, ha megválasztatik, tagja lehet ugyan a törvényhatósági vagy községi képviselő-testületeknek, de azoktól megbízatást vagy kiküldetést nem fogadhat el. 11. §• A biró nem lehet tagja valamely politikai vagy munkás-egyletnek, illetőleg gyülekezetnek; nem vehet részt azok gyűléséiben; nem folyhat be sem közvetve, sem közvetlenül azok működéseibe, s nem járulhat az ily egylet vagy gyülekezet határozatához vagy kórvényéhez. 12. §. A biró nem lehet valamely az állam által segélyezett vagy biztosított vállalat engedményének tulajdonosa, sem más részvényes, kereskedelmi vagy ipartársulat elnöke, igazgatója, vagy ily társulatok igazgatótanácsának, vagy felügyelő-, vizsgáló-, számoltató bizottmányának tagja, sem bár minő, habár csak ideiglenesen és fizetés nélkül működő közege. 13. §. Gyámságot vagy gondnokságot, melylyel vagyonkezelés, számadás vagy hatóságok előtti képviselet van egybekötve, csak azon esetben viselhet a biró, ha a gyámság vagy gondnokság őt a törvénynél vagy végrendeletnél fogva illeti. 14. §. A biró kineveztetése után legkésőbb 3 hó alatt s mindenesetre hivatalának elfoglalása előtt, köteles a birói esküt letenni, azon törvényszék teljes ülésében, melyhez kineveztetett, vagy melynek kerületében székhelye van. A hivatalba lépés s a birói fizetés kezdete-az eskületóteltől számíttatik. Az eskületótelt a mondott határidő alatt elmulasztó biró ugy tekintetik, mintha kinevezését el nem fogadta volna, s helye újból betöltetik. 15. §. . A tön r ónyesen kinevezett biró, a törvényben meghatározott eseteken és módon kivül hivatalából el nem mozdítható. 16. §. A bírót a törvényben meghatározott eseteken kivül csak saját akaratával lehet szókhelyéről más bírósághoz vagy más hivatalba áttenni vagy előléptetni. E szabály alól kivételnek csak akkor van helye, midőn az előléptetés vagy áthelyezés más bíróság-
