Képviselőházi irományok, 1869. I. kötet • 1-104. sz.

Irományszámok - 1869-62. Törvényjavaslat az igazságügy körébe tartozó törvénykönyvek és kisebb tö9rvények alkotásáról

62. SZÁM. 187 elé: azonban, ha a ministerium mindezen igazságügyi törvények, s illetőleg reformok javaslatait még el nem készítette volna, és ezeket hosszabb ideig sem lenne képes elkészíteni; nehogy a törvényhozás késleltessék; szükségből elegendőnek nyilvánittatik: ha az összes igazságügyi törvénykönyvek és kisebb törvények, valamint az ezekkel érintkező reformok, javaslatai, legalább a rendszert és alapelveket előtüntető vázlatban, törvényjavaslat alakjában, törvényhozási megállapítás végett, előterjesztetnek. 3. §. Mig vagy az összes törvényjavaslatok elő nem terjesztetnek; vagy legalább azok vázlata törvényhozási utón megállapítva nem lesz: az igazságügy körébe tartozó törvénykönyvek és kisebb törvények, egyes kiszakított javaslatai a képviselőházban tárgyalás alá nem vétethetnek; és ha ily törvényjavaslatok ezen törvény hatályba léptekor tárgyaltatnának : a további tárgyalás megszüntetendő; — ha pedig netalán már törvényekké váltak, de még végre nem hajtattak volna; a végrehajtás felfüggesztetik. 4. §. Kivételnek csupán oly egyes kisebb, habár kiszakított törvényjavaslatokra nézve van helye, melyek az igazságszolgáltatás körében létező nagy és rögtöni orvoslást igénylő bajok ós igazságtalanságok elhárítását tárgyazzák, s ennélfogva halasztást nem szenvednek. Ilyenek például oly törvényjavaslatok, melyek a személyes szabadságon elkövettetni szokott erőszak eltávolítását; a testi, valamint az emberi méltóságot sértő, büntetések és bánásmód megszüntetését, s a sürgősségre nézve ezekkel egy sorban álló javításokat indítványozzák. Azonban az ily kivételesen alkotható törvények csupán addig fognak hatálylyal birni, mikor a rendszeres törvények életbe lépnek, és ezek alkotásánál előzményes elvi megállapodás gyanánt nem vétethetnek tekintetbe. 5. §. A 2-dik és 3-dik §-ban emiitett vázlatjavaslat, valamint az összes törvényjavaslatok előterjesztése tekintetében megengedtetik, hogy ily törvényjavaslatokat ne csak a kormány és egyes képviselő, hanem bárki is benyújthasson. Oly törvényjavaslatok, melyeket nem a kormány vagy képviselő terjeszt elő, a képviselőház elnökének nyújtandók át, ki azokat mindenkor a legközelebbi ülésben a háznak bejelenti. Egyébiránt ezen, a magánosok által az elnökhöz benyújtott, s ezáltal a háznak bejelentett törvényjavaslatok ugyanazon elbánásban részesülnek, mint ha azokat képviselő terjesztette volna elő. 6. §• Az országgyűlés mindkét háza által az ország szaktudósaiból egy bizottság alakittatik, mely azon törvényjavaslatokat, melyeket nem a kormány, hanem képviselő vagy más terjeszt elő, előlegesen megvizsgálja és a képviselőháznak arról ád indokolt véleményt, ajánlja-e a törvényjavaslat tárgyalás alá vételét vagy nem? Oly törvényjavaslattól, mely tárgyalásra ajánltatott, a tárgyalás meg nem tagadtathatik. Egyébiránt ezen szakbizottság a codificatio bevégeztéig állandósittatván —• az országgyűlés mindkét házának rendelkezésére álland. A rendszeres törvényhozási javaslat-munkálatoknak a fenntebbi szakaszok szerint megkívánt minőségben gyors és sikeres elkészítése végett a ministeriumnak megengedtetik, hogy e munkára az ország költségén kellő számú alkalmas és munkás szakférfiakat és segédszemélyzetet alkalmazzon, és e czélra külön költségvetést terjeszthessen elő. 8. §.Oly vázlat — vagy törvényjavaslat, melyet nem a kormány készíttetett, azon esetre, ha törvényül avagy hacsak annak alapjául is elfogadtatik, ennek megtörténte után a törvényhozás megállapítása szerint a munka minőségéhez képest jutalmaztatni fog. Pesten, 1869. évi június 30. beadja Dietrich Ignácz, s. k. I országgyűlési képviselő. 24*