Képviselőházi irományok, 1869. I. kötet • 1-104. sz.
Irományszámok - 1869-4. Jelentése a képviselőház elnöke- és jegyzői karának az országgyülési tudósitások gyorsabb nyilvánosságra hozatala tárgyában
12 4. SZÁM. 4. szám. Jelentése a képviselőház elnöke- és jegyzői karának az országgyűlési tudósítások gyorsabb nyilvánosságra hozatala tárgyában. A képviselőház 1869-ik évi májushó 4-kén tartott ülésében 44. sz. a. hozott határozatával az elnök és a jegyzői kar megbízatván, hogy az országgyűlési tanácskozmányok gyorsabb nyilvánosságra hozatalának legczélszerübb módja iránt véleményt adjanak: az e részbeni, hó 5-ón délelőtt 11 órakor a politikai nagyobb napi hírlapok szerkesztőinek hozzájárulásával megtartott értekezletben három terv merült fel, melyek figyelemreméltóknak találtattak és pedig: ^ Először is országgyűlési gyorsírók terve. E szerint a gyorsírók a beszédeket még az ülés folyama alatt lediktálják, a gyorsírói revisorok azokat kiigazítják, mire a dictatum másológépen azonnal lemásoltatik. Minthogy azonban igy csak egy másolati példány készülhet el, az egész „napló" a hírlapírók teremében újból annyi példányban másoltatik le, chemiai tintával, a mennyi példányban való sokszorosítását a szerkesztők igénylik. Ezen mód mellett minden hirlap még az ülés napján megkaphatja a napló teljes szövegét, s ezt . tetszése szerint felhasználhatja. Mivel azonban a beszédek lediktálása után a sokasitási müveletet oly gyorsan kell foganatosítani hogy a gyorsiroda főnöke a beszédeket nem nézheti át: ez, a fentebbi módon szerkesztett hírlapi közleményekért a felelősséget el nem vállalhatja, minélfogva ezen mód a gyorsiroda tagjai, ós a hirlapszerkesztők közt egészen magánviszony és megánalkutárgyát képezné. A képviselőház pedig csak annyiban segélyezné e vállalatot, a mennyiben kőnyomdáját e czélra használatul átengedné. A második terv a francziaországi törvényhozó testület üléseiről a kormány által kiadatni szokott kivonatos tudósítások (abregé- vagy resumék) alkalmazásba vételét czólozza; s a hirlap szerkesztők külön értekezletében is ezen terv lőn elfogadva, kivéve a „Hon" és a „Hazánk" szerkesztőit, kik ezen rendszer ellen nyilatkoztak. Ezen mód szermt részben gyorsírói dictátumok, részben külön-jegyzések alapján az ülés folyamáról ós az egyes beszédekből pártszinezet nélkül körülményhez mért rövidebb vagy bővebb vázlatu kivonatos tudósítások szerkesztetnek, s a szerkesztőknek azonnal megküldetnek, kik azokat tetszésükhöz képest használhatnák. Ezen „kivonatos tudósítások" szerkesztésére 3—4 egyén kívántatik, kiknek díjazásáról a képviselőház gondoskodnék, de a tudósítások megküldéséért, a hirlapszerkesztők móltányos összeget fizetnének. A harmadik terv oly karba óhajtaná az országgyűlési gyorsirodát minél elébb állítani, hogy az képes legyen mind az országgyűlési napló szerkesztését, mind a tanácskozmányoknak hírlapok utjáni közlését a közkivánalomnak megfelelő gyorsasággal eszközölni. Ez esetben a képviselőház gyorsirodai személyzetét szaporítani kellene. E három terv tüzetes megvitatása s a fenforgó körülmények figyelembevétele után véleményünk abban összpontosul, hogy miután a két utóbbi mód azonnali életbeléptetésére a szükséges anyagi és szellemi
