Képviselőházi irományok, 1869. I. kötet • 1-104. sz.

Irományszámok - 1869-55. Az osztályok előadóiból alakult központi bizottság jelentése a birák és birósági hivatalnokok felelősségéről szóló törvényjavaslat tárgyában

166 55. SZÁM. A 13-ik §. 3-ik és 4-ik sorában e szavak: azt előzetesen kihagyásával, az utánnuk következett elfogadja helyett tétessék: elfogad. Ugyanazon §. 2-ik bekezdésének 3-ik sorában az ellen szó után de szócska közbenszurassék s a 4-ik sorban a lett juttatva szavak helyett: juttatót tétessék. A 15. §. 3-ik sorában a büntető vizsgálat szavak helyett: bűnvizsgálat, a 4-ik ós 5-ik sorban találtató gyakorlatban szó után: s illetőleg büntetöperrendtartásban szavak, továbbá a 7-ik sorban a letartóztatás helyett letartóztatást, s a 8-ik sorban a felül szó helyett túl tótessenek. A 16-ik §. 6-ik sorában az idézésére szó után közbentétessóka következő: a fél, vádlott a tanú, vagy szakértő irányában. A 17. §. 3-ik sorában a hivatalnál szó hivatalánál s [a 2-ik bekezdésnek első sorában a szakban szó szakaszban igazitassékát; 2-ik sorában a megrongálása szó elejbe igtatkssók: megmásitása, vagy... s a hasonlóul hamisítást képez szavak helyett tétessék: hasonló bűntettnek tekintetik. A III. fejezett czimóben a vétségekről helyett tétessék: vétségek. 21-ik önálló ujabb szakaszul a mostani 20. §-nak b) pontja után a többi §-beli szöveg helyett a következő tótessék: Fegyelmi vétségnek tekintendő különösen: ha a biró oly ügyben, melyben az eljárás és határozat azon bíróságot illeti, melynek ö tagja, a) valamely fél részére per- vagy emlékiratot szerkeszt, a más által szerkesztettet helybenhagyás, vagy megváltoztatás végett átvizsgálja, vagy a törvény által szabályzóit hivatalos működésén kivül, a per mikénti vételére útmutatást vagy tanácsot ad; b) a folyamatban levő jogügy mikénti elintézése, vagy egyébb birói cselekmény tekintetében, az eljáró bíróság valamelyik tagjára érdekeltségből, vagy ellenszenvből hatni törekszik; c) a bírósági személyzethez nem tartozó egyénék által, használat végett ítéleti, vagy érdemleges határozati tervezetet készíttet, vagy elfogad. Az a) és b) pont szabályai alól kivétetik azon eset: ha a biró az ott elősorolt cselekményeket saját, vagy véle 3-ad ízig rokonságban, vagy 2-od izig sógorságban levő személyek ügyében követte el, ha egyszersmind a törvénykezési rendtartás 56. §-a zárpontjának rendeletét nem sértette meg. Az elébb 21., most már 22. §. d) pontjának szövege: elmozdítás a hivataltól helyett tétessék: hivatalvesztés. Az elébb 22. §. most már 23-ik §-á válik, s a régi 23. §. egyszerűen kihagyattassék. A 24. §. 3-ik sorában az után szó után közbentétessók: a pénzbeli büntetés pedig három év után erkölcsi és a veszti szó után következő: sa jegyzékből kihagyandó egyszerűen kihagyattassék. A 31-ik §. 2-ik bekezdésének 2-ik sorában a zárjelközti (20), (28)-ra igazittassók. A IV. fejezet cziménél az eljárásról szó helyett tótessék: eljárás. A 33. §. 4-ik sorában az ügyészeire szó után a többi szöveg azon bekezdésből egyszerűen kihagyattassék. A 34. §. d) alatti végpontozata szinte kihagyattassék. A 36. §. végbekezdése után uj bekezdésül a következő tótessék. A közvádló teendőit az első osztályú fegyelmi bíróságnál a kir. főügyész, a másod- és harmadosztályú fegyelmi bíróságoknál pedig a korona ügyvéde teljesiti. A 37. §. első és 2-ik sorában a kir. ügyész szavak helyett közvádló, illetőleg korona ügyvéde szavak tótessenek. A 38. §. régi szövege egészben a következő szöveggel cseréltessék föl: A fegyelmi eljárás vagy a közvádló hivatalos kívánatára, vagy magánosok kérésére, de mindig csak a közvádló előterjesztése mellett, az illető bíróság által rendelhető el. Ugyanazért jelen törvény 2-ik §-ában elősorolt személyek vétségeit tárgyazó magán-följelentéék, akár egyesek, akár testületek vagy hatóságok áltál nyújtattak be, mindig az illető közvádlóhoz inté-