Képviselőházi irományok, 1869. I. kötet • 1-104. sz.
Irományszámok - 1869-46. Törvényjavaslat az első magyar-gácsországi mozdonyvasut épitése, és üzlete tárgyában
46.' SZÁM. 135 12. §. Az engedélyesek kötelesek az állam-kormány kívánatára az államtávirdavezetékeknek pályájuk hoszszában saját birtokukon és területükön való felállítását ingyen megengedni. A távírda igazgatóság azonban köteles a távírda oszlopok felállítási helyeinek valamint a vezető huzalok más megerősítési pontjainak megállapításánál az engedélyesek megbízottjaival egyetértőleg járni el, s azokat úgy választani, hogy ezek miatt se a vasúti üzlet, se az üzleti személyzet biztossága ne veszélyeztessék. Továbbá kötelesek az engedélyesek a pályájuk mentén felállított távírda- vezetéseket saját személyzetük által minden dij nélkül őriztetni, a kisebbszerü megromlásokat legalább ideiglenesen helyreállíttatni, az e végre szükséges eszközöket azonban a távírda igazgatóságtól kapják. Az állam viszont köteles az engedélyeseknek minden azért való* különdíj fizetés nélkül megen gedni, hogy üzleti távirdai huzalaikat a pálya hosszában létező vagy azon felállítandó állami távirdaioszlopaira, megerősíthessék, azonban valamint a huzaloknak ugy a megerősítés módjának, s az arra használt vezeték eszközöknek azállam- távirdáknál e tekintetben divó rendszerbe teljesen beillőknek kell lenniök, s azért a vasúti üzleti vezetékeknek az államoszlopokhoz való erősítése, vagy csak állami szakértő közeg felügyelete s ellenőrzése mellett történhetik vagy pedig azt maga a távirdai kormány hajthatja végre, mindkét esetben ugy a vezeték szerei beszerzésének, mint a megerősítésnek s felügyeletnek teljes költségeit az engedélyesek hordozzák. Ugyanez áll azon esetre is, ha az állam a pálya hosszában állami távírda vezeték felállítását nem tartaná szükségesnek, csak hogy ekkor az üzleti vezeték felállításának minden költsége az engedélyeseket fogja terhelni. Ez utóbbi esetben azonban a vezeték kiépítése a távírda igazgatósággal kötendő külön egyezmény és csak az ezáltal erre adott engedély értelmében történhetik. A pálya mentén az állami oszlopokra erősített, vagy ezek nemlétében a külön e czélra épített vasút üzleti távírda vezetékeket az engedélyesek az állam szokott ellenörködése alatt kizárólag csak azon sürgönyözósekre használhatják, melyek a vasúti üzlet czóljaiból az igazgatóság és alárendelt közegei — vagy ez utóbbiak által egymásközt folytattatnak. Jogosítva van azonban a kormány a pálya- igazgatósággal egyetértve ezen üzleti vezetékeknek a mennyire az üzleti szükséglet megengedi, ugy állami mint magány- sürgönyök továbbítására illő ellenőrzés melletti használását kívánni ós elrendelni. Ez esetben azonban a használat módja s a távírás dijának az engedélyesek ós állam-távirda kormány közti megosztása külön egyezmény által fog szabályoztatni. Hasonlóan kölcsönös egyezmény utján ál lapitatnak meg azon feltótelek is, melyek alatt a vasút üzleti vezetékek felépitésót, ugy szintén azon évi átalány mennyisége is, melyért a kész - vezetékek jókarban tartását huzal mórtföldenkónt az állam magára vállalja. Ha a vaspálya töltés szélesbitése vagy más helyre való tétele, vagy az engedélyesek bármi nemű érdeke a már meglevő távírda - vezetékeknek kimozditását s máshová áthelyezését tenné szükségessé, akkor ugy a saját mint az állami vezetékek áttételének összes költségeit az engedélyesek kötelesek hordozni. 13. §. A vitel- ós fuvarbérek iránt határoztatik, hogy az állami kamat-biztosítás igénybe vételének egész ideje alatt azok meghatározására a kormány döntő befolyást gyakorland, azon megjegyzéssel azonban, hogy a vitel- ós fuvarbérek leszállítása nem terjedhet ki annyira, hogy azáltal a pálya üzleti ós fenntartási költségének fedezése veszélyeztessék. Azon időponttól kezdve pedig, midőn az engedélyesek az állam-kamat biztosítást többé igénybe nem veendik, az árak ós fuvarbórek felemelése csak a kormány egyenes beleegyezésével történhetik. A menynyiben végre későbbi törvények a vasutak menet- ós vitelbéreit szabályoznák, azon törvények ezen engedélyezett pályára is teljesen érvényben lesznek.
