Képviselőházi irományok, 1865. VII. kötet • 388-468. sz.
Irományszámok - 1865-416. Törvényjavaslat a vasutak és csatornák épitésére felvett kölcsön hováforditásáról
CDXVI. SZÁM. 81 együtt 7 millióba fog kerülni. Továbbá indítványba hozatik a törvényjavaslatban azon már általam is említett s különösen a kivitel tekintetében fontos vasútnak kiépitése, mely a kassa-oderbergi vonallal egyenes irányban kapcsolja össze fővárosunkat ezen 22 mértföldnyi hosszúságú vonal, miután hegyi pálya és ennélfogva kiépitése nagyobb költséggel jár, 18.000,000-ra van előszámitva. Végre még két más inkább vidéki érdekű, de azért a forgalomra nézve nagyfontosságú szárnyvonal épitése is hozatik javaslatba; az egyik Miskolcztól Putnokon át vezető vonal, melynek czélja, hogy Magyarországnak azon iparos vidékei, melyek különösen alkalmasak a vasipar kifejlődésére, és melyekben jelenlegjjjs már virágzik ezen ipar, s a melynek nagyobb mértékben kifejlődését csupán a közlekedési eszközök hiánya gátolja, szintén belevonassanak a vasúti hálózatba. Ezen vasút építendő' Putnok felé azon pontokig, hol az egyes vasiparral foglalkozó völgyek fekszenek. Ezen vonal körülbelül 7 mértföldre terjed és kiépítésére 3 •/a millió van előszámitva. A vasipar előmozdítása tekintetéből a törvényjavaslatban még azon határozat is foglaltatik, hogy ha ezen vasiparral foglalkozó bányavidék valamelyike az előbb emiitett .vonalhoz csatlakozni kívánna s e végett a vasút építési tőke % részének beszerzéséről vagy biztosításáról már maga gondoskodott: az építési kölsségek l ;„ része, mely segély azonban gőzmozdonyu vonal mértföldenkint 100,000 forintnál többre nem mehet, a vasúti kölcsönből az állam részéről adatnék előlegképen. A minisztérium továbbá még egy szárnyvonalnak kiépitését hozza javaslatba, mely ismét kevés költséggel létesíthető', de igen nagy fontossággal bir a nyers termények kivitele tekintetéből, és a mely a tiszai pályát egyenesen összekötné az éjszaki államvaspályával. Ez a Hatvantól Miskolczig vezetendő szárnyvonal, mely körülbelül 12 mrtföldre terjedne és 4.000,000 frtnyi költséggel előállítható volna. Nem emiitvén azon előlegeket, melyeket az egyes gömöri völgyeletek nyernének, az általam itt elősorolt vonalak, melyek állampályákká válnának, 74 mértföldet tesznek és AZ ezekre fordítandó összes költség csak valamivel haladná meg a 40.000,000 frtot, nem ezüstben, hanem a jelenlegi érték szerint. Ha ezen vasutak hosszát és azon fontos kereskedési pontokat, melyeket ezek összekötnek, tekintetbe venni méltóztatnak, meg fognak győződni, miszerint ezen terv által el lesz érve azon czél is, miszerint a kölcsön oly vállalatokba fektetendő, melyek már létesitésök első kezdeténéi is valószínűleg annyi jövedelmet fognak hajtani, a mennyi a felvett kölcsön kamatainak fedezésére elegendő. Megjegyzem: még egyszer, hogy itt folyó pénzben számított 40 millióról van szó, mely ezüstben kevesebbet tesz ; de ha ezüstben számittatik is, a vasúti kölcsön jelzálogául szolgáló 74 mrtföldet terhelő összegnek kamatja mégis csak körülbelől 3 millió forintot tesz. Ennélfogva valószínű, hogy ezen vonalak jövedelme elégséges a reájuk forditott tőkék kamatjának fedezésére; minthogy rendesen nem ily nagy fontosságú, de másod rendű vasutaknál is. Magyarországban a tapasztalás szerint annyi be szokott vétetni. Óhajtottam volna, hogy a törvényjavaslatban foglalt czélok között kijelöltessék azon czél is, melyet már szerencsém volt azon alkalommal megemlíteni, midőn akölcsön iránti törvényjavaslatot a ház elé terjesztettem, u. m. a Tiszának a Dunával Pestnél csatorna által való összeköttetése. Nagy fontosságúnak tartom ezen csatorna létesitését, és miután a kölcsönből az általam emiitett czélokra eddig körülbelől 40 millió frt fordittatik és a törvényjavaslatba foglalt egyéb kiadások alig fognak 6 — 7 milliónál többet igénybe venni, reménylem és hiszem, hogy nem csak Pest, hanem az átalános nyers terménykereskedésnek és kivitelnek érdekében a jövő törvényhozás gondoskodni fog, hogy ezen, már a vasúti kölcsön megszavazása alkalmával általam emiitett csatorna létesíthessék. Ezeket átalában előadván a kölcsönről, engedje meg a t. ház, hogy végezetül még röviden megemlitsem azon előnyöket, melyek nézetem szerint a kölcsön megkötéséből származtak. Mióta vasúti kölcsön megköttetett, a magyar érték még pedig nem inproductiv, hanem productiv czélokra felvett kölcsön értéke, az európai tőzsdében átalában jegyeztetik és mint az utóbbi tapasztalás mutatta, árkelete nevezetesen emelkedik, s reményleni lehet, hogy ha, mint a múlt 2 év alatt, KÉPVH. IKOM. 186 5 / s- vn. 11