Képviselőházi irományok, 1865. VII. kötet • 388-468. sz.
Irományszámok - 1865-416. Törvényjavaslat a vasutak és csatornák épitésére felvett kölcsön hováforditásáról
76 CDVL SZÁM. mében az 1868. I. törvényezikkben foglalt módozatok szerint fognak az illető közlekedési eszközök ingatlan vagyonára első helyen jelzálogilag bekebeleztetni. 8-.§. E törvény végrehajtásával a pénzügy-, a közmunka és közlekedésügyi miniszterek bízatnak meg. Lónyay Menyhért s. k,. pénzügyminiszter. Melléklet a 416. számú irományhoz. J V 1 V II l V h a vasutak és csatornák építésére felvett kölcsön hovafordításáról. Midőn a törvényjavaslatot a vasutak és csatornák építésére felvett kölcsön hovafordításáról a tisztelt háznak benyújtani szerencsém van, jelentést kívánok tenni magáról a kölcsönről. Múlt évi jul. 2-án hozatott azon országos határozat a vasutak építéséről, mely szerint a minisztérium kötelességévé tétetett, hogy gondoskodjék azon pénzerőnek beszerzéséről, mely a szükséges vasutak kiépítésére az első években megkívántatik. Ezen megbizás folytán történtek azon előleges lépések, a kölcsönnek létesítésére és megköttetett augusztus 23-dikán az egyezmény, mely múlt évi október elején, mind a két ház bizottságával közöltetett, és ezen bizottságok jelentése folytán keletkezett az 1867. XIII. t. ez., melyben a minisztérium fölhatalmaztatott, hogy vasutak és csatornák építésére valóságos értékben 60.000,000 ezüst frtnyi, vagyis 150 millió franknyi kölcsönt létesítsen 50 évre 4.650,000 ezüst frt, vagyis 11.625,000 franknyi évi járadék fizetés kötelezése mellett. Továbbá kimondatott ugyanazon törvényben, hogy az évjáradéknak 50 éven át teljesített fizetése után, az egész kölcsön törlesztve legyen, és végre, hogy ezen kölcsön azon vasutak és csatornák építésére fordíttassák, melyeknek építése iránt a törvényhozás rendelkezik. Azért bocsátottam ezeket elő, hogy constatáljam, minő feladatot szabott a törvényhozás a minisztériumra a kölcsön létesítésére, és meddig terjed az 1867. XIII. törvényezikk értelmében a minisztériumra ruházott felhatalmazás. Ugy hiszem, a tisztelt ház velem egyet fog érteni abban, hogy a minisztérium akkor felelt meg az elébe szabott feladatnak, ha 1-ször oly kölcsönt létesített, mely 4.650,000 forint évjáradék fizetése mellett 50 év alatt teljesen törlesztetik; 2-szor, ha a kölcsön a törlesztési illetéken kivül 7>/ 2 °/ 0-nál többe nem kerül, és 3-or, ha azon czélokra fordíttatott és fordittatik. melyre a törvény rendelte. A mi az első feladatot illeti, arra nézve van szerencsém bemutatni a törlesztési tervet; azon törlesztési tervet, mely egyébiránt minden kötvénynek tullapján látható, mely szerint az 1868-dik év július 1-én kezdődő első félévi járadék tesz kamatokban 5.320,350 frankot, tőketörlesztésben 492,000 frankot, a törlesztési összegek a kisorsolt kötvények kamatjával szaporodván, végre az utolsó törlesztési időszak esik 1918-ik évi januárius 1-ére, a midőn a kamatokra már csak 140,850 frank, a tőke törlesztésre pedig 5.634,000 frank esik; minden évben pedig az egész törlesztési időszak alatt a törvény 1-ső §-ának megfelelőleg az évjáradék 11.625,000 frankot, vagyis 4.650,000 ezüst forintot tesz. A kölcsön törlesztési terve tehát megfelel a törvény rendeletének.
