Képviselőházi irományok, 1865. VII. kötet • 388-468. sz.

Irományszámok - 1865-388. A központi bizottság jelentése a törvényesen bevett keresztyén vallásfelekezetek viszonosságáról szóló törvényjavaslat iránt

388. szám, (CCCXXm. ÜLÉS, 2858. JEGYZÖKÖNYTI PONT.) A központi bizottság jelentése a törvényesen bevett keresztyén vallásfelekezetek viszonosságáról szóló törvényjavaslat iránt. Óhajtotta volna az osztályok előadóiból alakult központi bizottság, hogy a törvényjavaslat helyett, mely a törvényesen bevett keresztyén vallásfelekezetek viszonosságára szorítkozik, a vallás-egyenlőség átalános elvén alapuló törvényjavaslat képezze a tanácskozásnak tárgyát. Az 1848-dik évi XX-ik törvényczikknek, mint a jelen törvényjavaslat alapjának, álláspontját túlhaladta már maga ezen országgyűlés, midőn az 1867-ik évi XVII-ik törvény czikket megalkotta. Azonban az ekként előbbre vitt épületről még mindig hiányzik a tetőzet; az a tetőzet, mely csak a fentebb jelzett irányú, és kiterjedésű törvény által fog az épületre rá tétetni. S azon reménytől áthatva, miszerint a közelebbi törvényhozás teljesen bevégzi azt, a mit a jelen országgyűlés tovább fejlesztett; s azon kilátás által biztosítva, miszerint a mostani állásponttól még csak egyetlen egy. és pedig el nem maradható lépés van hátra az óhajtott czél felé : ajánlja, és csakis ily fentartással ajáuíja a központi bizottság a szóban forgó törvényjavaslatnak elfogadását. Sok pont lesz ez által elintézve, a mely eddig súrlódás anyagául szolgált. Nagy részben fog ez által előmozdittatni a köz megnyugvás, mely a leggyöngédebb kérdésben, a vallásos véleménykérdésében hozza öszhangzásba a kedélyeket. De mind e mellett is arra kéri a közp. bizottság a képviselőházat, miszerint határozat folytán hivassák íel a minisztérium : hogy meg nem állapodván a jelen törvényjavaslatnál, a legközelebbi országgyűlés elé oly törvényjavaslatot terjeszszen, mely a vallásfelekezetek átalános egyenjogúságát állapítsa meg, s mindazt, a mi ennek útjában áll, törvény által hárítsa el. Egyébiránt az eredeti törvényjavaslatban, a központi bizottsági tárgyalás folytán, nagyobb számú módositások eszközöltetvén: a központi bizottságnak, a részletes tanácskozás alapjául, a törvénvjavaslatnak ekként átidomított alatti szerkezetét van szerencséje benyújtani. Leglényegesebb módosítást az eredeti törvényjavaslatnak azon szakeszai szenvedtek, melyek szerint a vegyes házasságban elő házastársakat, gyermekeik vallásos nevelése tekintetében, szabad rendelkezési jog illette volna. Méltányolhatok mindenesetre az elmélet magasabb szempontjai, melyekből e javaslat kiindult. Azonban a központi bizottság akként fogta fel a kérdést, hogy az legfőképen az élet dolga, s igy leginkább az élettapasztalatok alapján és gyakorlati utón oldható meg. S csak egy pillantást kell e részben a múltra vetni, és azonnal előáll a jövendő képe is. Mennyi zavart, mennyi viszályt szültek a múlt évtizedekben a téritvények, melyek itt és ott a vegyesházasságra lépő felektől vétettek ki, és pedig akkor, midőn azok a törvényben kimondva 1*