Képviselőházi irományok, 1865. VII. kötet • 388-468. sz.

Irományszámok - 1865-452. 1868. XLVII. törvényczikk a közös nyugdijakról

196 CDLIT. SZÁM. Mi e törvényczikket s mindazt a mi abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek s elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesitjük s mind magunk megtartjuk, mind más hiveink által megtartatjuk. Kelt Budán ezernyolczszáz hatvannyolczadik évi deczember hó hatodik napján. Gróf Andrásy Gyula s. k. 452. szám, (CCCXXXVr. ÜLÉS, 3043 JEGYZŐKÖNYVI PONT.) 1868. XLVII. törvényczikk a közös nyugdijakról. (Szentesitést nyert 1868-dik évi deczember hó 6-án. Kihirdettetett: az országgyűlés mindkét házában 1868-dik év^ deczember hó 7-én.) Mi Első Ferenez József, Isten kegyelméből ausztriai császár, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai hü főrendéi és képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesités végett felségünk elé: 1. §• Közös nyugdijaknak a múltra nézve csupán a had- és külügyi minisztériumok, s a központi hadi számvevőség személyzetének, és a volt rendőri minisztérium azon osztályának nyugdijai tekintendők, a meJy osztály jelenleg a közös külügyminisztériumhoz van beosztva. E nyugdijak a delegatiők által megállapítandó közös költségvetésbe vétetnek fel. 2. §. Az előbbi szakaszban elsorolt központi közegeken kivül voltak 1867. előtt más központi közegek is, melyeknek működése Magyarországra is kiterjedt. IIy központi közegek voltak a miniszFerencz József s, k. (P. H.)