Képviselőházi irományok, 1865. VII. kötet • 388-468. sz.

Irományszámok - 1865-432. 1868. évi XXXVII. törvényczikk az arad-temesvári vasut kiépitése tárgyában

CDXXXIL SZÁM. 119 5. §• Á földtér kisajátítását az engedélyesek a vasút egész hosszában csak egy vágány kiterjedésére tartoznak ugyan saját költségökön eszközleni; a mennyiben azonban, tekintettel a jövőre, a kormány czélszeriinek itélendi a terület kisajátítását már most két vágányu vasútra eszközölni, az engedélyesek erre méltányos és külön rnegállapitandó kárpótlás mellett köteleztetnek. 6- §• Mihelyt a forgalom annyira növekedett, hogy az átlagos bruttó jövedelem évenkint egymást követő két évben mértföldenkint 120,000 osztr. ért. forintot ezüsben felülhalad, azonnal és minden kártalanítás nélkül tartoznak az engedélyesek a második vágányt elkészíteni. Ha pedig a kormány a második vágány elkészítését előbb kívánná, mintsem a bruttó jövedelem mértföldenkint 120,000 forintot ezüstben elérne, akkor ez iránt közte és az engedélyesek közt külön megállapodásnak lesz helye. 7- §• Az engedélyesek, mind az épitkezés helyességének és czelszerüségének, mind a kitűzött határnapok alatt leendő befejezésének biztosítása végett, megfelelő tettleges biztositékot tartoznak nyújtani; egyébiránt az építési részletes tervezetek a kormány által helybenhagyott átalános vonatozás alapján lesznek az engedélyesek által készitendők, és ugyancsak az által, mely azokat megvizsgálandja és szükség esetében módositandja, jóváhagyandók. 8. §. Az engedélyezett vasútvonalra, megnyitása napjától számítva az engedély tartamáig, pályamértföldenkint évi 39,500 osztr. ért. forint tiszta jövedelmet ezüstben akkép biztosit az állani, hogy ha az évi tiszta jövedelem mértföldenkint a fenebbi biztosított összeget el nem érné, a hiányt pótolni tartozik. A biztosított évi jövedelemből tőketörlesztésre azon összeg lesz fordítandó, melyet a kormány egy átala jóváhagyandó törlesztési terv szerint e czélra kijelöl, olyképen, hogy a kibocsátott tőke még az engedély tartama alatt törlesztessék. Azon összegek azonban, melyeket az állam az elvállalt biztosítás folytán az engedélyeseknek fizetend, egyedül mint egy évenkint négy százalékkal kamatozó előleg tekintendők és kezelendők. 9-§A vállalkozók üzletjoga a vállalatra nézve, a mennyiben az állam az engedély-okmányban fentartott azon jogával, hogy 30 év múlva a vasutat beválthatja, élni nem akarna, az ezt illető törvény hatályba léptétől számítandó 90 évre terjesztetik ki. 10. §. Az engedély megszűntével az állam ingyen lép az engedélyesek által jó karban átbocsátandő vasút birtokába és haszonvételébe ; birtokába veszi különösen a pálya területét és földjét, a föld- és míímunkálatokat, a fel- és alapépítményeket minden hozzátartozókkal egyetemben, mint forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, épületekkel az indulási és érkezési helyeken, őr- és felvigyázó házakkal, minden belszerelménynyel, bútorzattal, ingó- és ingatlansággal együtt. Azonban az engedély elteltének, vagy a pálya harmincz év után lehető beváltásának esetére is, az állam által kiszolgáltatott előlegeknek és ezek kamatainak visszatérítése után, tulajdonosai maradnak az engedélyesek mind a vállalat saját kereseteiből alakított tartalékalapnak és a künlevö activ követeléseknek, mind a vállalat saját vagyonából emelt épületeknek, milyenek a coaks-kemen-