Képviselőházi irományok, 1865. VII. kötet • 388-468. sz.
Irományszámok - 1865-424. Az állandó pénzügyi bizottság végjuelentése az 1869-ki állam-költségvetés tárgyában
CDXXIV. SZÁM. 109 IV. Vallás- és közoktatási minisztérium: Járulékok, alapok és városok részéről ........... 45.900 frt, Téritmények .................. 11.100 „ A rendes bevételek összege , . . 147,539.600 frt. B) Rendkívüli fedezet. I. A közös pénzügyi pénztár készleteinek és követeléseinek a magyar korona országait illető összegéből frt" II. Allamjavak eladása 152.500 „ III. Bérleti hátralékok ................... 566.500 „ IV. Pénzverési nyeremény . . . , 450.000 „ V. Az 1867. XIII. törvényczikkely alapján fölvett vasúti kölcsönből . . . . 21,429.000 ,. A rendkivüli fedezet összege 4. §• A 2. §-ban megajánlott rendes kiadások és a 3-ik szakaszban előirányzott rendes bevételek között frtnyi különbözet mutatkozván) e hiány kiegyenlitésére az éjszaki vaspálya által az állam javára átadott elsőbbségi kötvényekből befolyt 2,418.900 frt, s az 1867-dik év végén hátralékban volt egyenes és fogyasztási adóknak az 1869-dik év folytán befolyandó összegéből forint utalványoztatik. 5. §. A rendkivüli szükséglet (5. §. B.) I. és VIII. fejezeteire a rendkivüli fedezet (3. §. B.) I. és V. fejezeteiben, megfelelő összegű, külön határozott források jelöltetvén ki, a rendkivüli kiadások többi fejezeteinek (2. §. B. II. — VII.) és azok fedezetének (3. §. B.IL — IV.) egybevetése 8,400.000 forintnyi hiányt tüntet fel. E hiány fedezése végett felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy az államnak a dijak, bélyegek és illetékek hátralékaiból származó, s nagyobbrészint jelzálogiíag is biztosított követelései alapján, a fedezendő összeg erejéig, a szükséghez képest időről időre, kamatozó kincstári utalványokat adhasson ki, a melyek azon arányban lesznek beváltandók, a melyben az érintett biztositott követelések az állam pénztárába befolynak. 6. §. Hogy az államnak a 3. szakaszban elsorolt jövedelmei folyókká tétethessenek, az 1868: II., XI., XIV., XV., XV., XVII., XVIII, XIX., XX., XXII., XXIIL, XXIV., XXV. és XXVI. törvénycikkekben megállapitott egyenes és fogyasztási adók, jövedékek, dijak, bélyegek és illetékek, valamint az út- és hidvámok, az államvagyon jövedelmei, és az állam egyéb rendes bevételei az 1869-dik évre ezennel megajánltatnak és megszavaztatnák, 7- §• Az előbbi szakaszban megszavazott bevételek, valamint a 3. §-ban előirányzott egyéb jövedelmek csupán a jelen törvényben megajánlott kiadásokra fordíttathatnak; s átruházás e kiadásoknak se fejezetei, se czimei között nem engedtetik. 8. §. E törvény végrehajtásával a pénzügyminiszter bizatik meg.
