Képviselőházi irományok, 1865. VII. kötet • 388-468. sz.
Irományszámok - 1865-391. Macellariu Illés és társai határozati javaslata
CCCXCI. SZÁM. 9 391. szám. (CCCXSIII. ÜLÉS, 2859. JEGYZŐKÖNYVI PONT.) Határozati javaslat. Tekintettel arra, hogy Magyar-, Horvát-, Tót- és Dalmátországok, valamint Erdély nagyfejedelemsége képezik a sz. István koronája alatt álló államot; tekintettel arra, hogy ezen országok, s különösen Erdély és Magyarország, a pragmatica sanctio erejénél fogva és más, részint előbb, részint utóbb keletkezett közjogi okmányok és törvények alapján önálló külön kormányzat- és törvényhozással bírtak ; tekintettel arra, hogy az erdélyi országgyűlés által 1722-ben elfogadott és 1744-ben beezikkelyezett pragmatica sanctio alapján, Erdélyország és az uralkodó ház között mindig oly kapcsolat létezett, milyen az uralkodó ház és Magyarország között; tekintettel arra, hogy, Magyar- és Erdély- két testvérország érdekegységéből kifolyólag, nem csak jelenleg, hanem a jövőben is, egy a pragmatica sanetion alapuló personalis uniónál szorosabb egyesülés szükséges és kivánatos ; tekintettel arra, hogy a kolozsvári 1848 : I. t. ez. még akkor is, ha se alaki, se anyagi kifogás alá nem eshetnék, nem képviselet, hanem rendi testület határozata; tekintettel arra, hogy e két testvérország közti szorosabb egyesülés alapeszméje nem egy rendi testület határozataiban, hanem csak a két osszágot lakó népek sikeresb anyagi és szellemi fejlődésének feltételében fekhetik ; tekintettel arra, hogy az ily egyesülés üdvös és maradandó csak akkor lehet, ha végleges szabályozásánál nem csak az egyik, hanem a másik orzág népeinek érdekei is kellő figyelembe vétetnek ; tekintettel arra, hogy ez csak akkor lehetséges, ha nem csak az egyik, hanem a másik országnak is van népképviseleti testülete; tekintettel arra, hogy e kérdés szerencsés megoldásához megkívántató képesség nem illetheti kizárólag se az egyik, se a másik ország népképviseleti testületét, hanem az csak a két testület között lehet megosztva; tekintettel arra, hogy Erdélynek se 1848-ban nem volt, se ma népképviseleti testülete nincsen ; tekintettel arra, hogy ily népképviseleti testület létesítésére szükséges választási törvény, Erdély 1848 utáni közjogi viszonyainál fogva, csak felségi rendelet utján lehetséges; tekintettel arra, hogy minden ily felségi rendelet, melynek jogosultsága elkerülhetlenségében fekszik, az alkotmányosság észjogi elveivel nem csak nem ellentétes, hanem ennek eló'föltétele, s mint ilyen annál inkább igazolt, minél inkább magában foglalja anyagilag az alkotmányosság kellékeit; KSPVH. IROM. 186 5 / g VII. 2
