Képviselőházi irományok, 1865. VI. kötet • 313-387. sz.
Irományszámok - 1865-323. Törvényjavaslat az arad-temesvári vasut kiépitése tárgyában
42 CCCXXIII. SZÁM. Ha pedig a kormány a második sinut elkészitését előbb kivánná, mint sem a bruttó jövedelem mértföldenkint 120.000 forintot ezüstben elérne, akkor ez iránt közte és az engedélyesek közt külön megállapodásnak lesz helye. 7.§. Az engedélyesek, ugy az épitkezés helyessége és czélszerüsége, mint a kitűzött határidők alatt, befejezése biztositására is, megfelelő tettleges biztositékot tartoznak nyújtani; egyébiránt az épitési részletes tervezetek a kormánytól helybenhagyott átalános vonalozás alapján lesznek az engedélyesek által készitendők, és a kormány által, mely azokat megvizsgálandja és szükség esetében módotandja, helybenhagyandók. 8. §. Az engedélyezett vasúti vonalra, annak megnyitási napjától számítva az engedély tartamáig, pályamértföldenkint évi 40,500 osztr. ért. forint tiszta jövedelmet akkép biztosit az állam, hogy ha az évi tiszta jövedelem mértföldenkint a fenebbi biztositott összeget el nem érné, a hiányt pótolni tartozik. A biztositott évi jövedelemből tőketörlesztésre azon összeg lesz forditandó, melyet a kormány egy általa jóváhagyandó törlesztési terv szerint e czélra kijelöl, olyképen, hogy a kibocsátott tőke még az engedélye tartama alatt törlesztessék. Azon összegek azonban, melyeket az ország az elvállalt biztosítás folytán az engedélyeseknek fizetend, egyedül mint egy évenkint négy százalékkal kamatozó előleg tekintendők és kezelendők. 9. §. A vállalkozók üzletjoga a vállalatra nézve, a mennyiben az állam az engedélyokmányban fentartott azon jogával, hogy 30 év múlva a vasutat beválthatja, élni nem akarna, az üzletnek az engedélyezett vonalon leendő megnyitása napjától számitandó 90 évre terjesztetik ki. 10. §. Az engedély megszűntével az állam ingyen lép az engedélyesek által jó karban átbocsátandó vasút birtokába és haszonvételébe; birtokába veszi különösen a pályaterületet és földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel-és alapépítményeket minden hozzátartozókkal egyetemben, mint forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, épületekkel az indulási és érkezési helyeken, őr- és felvigyázó házakkal, minden belszerelménynyel, bútorzattal, ingó- és ingatlansággal együtt. Azonban az engedély elteltének vagy a pálya harmincz év után lehető beváltásának esetén is, az állam által kiszolgáltatott előlegeknek és ezek kamatainak visszatérítése után, tulajdonosai maradnak az engedélyesek mind a vállalat saját kereseteiből alakított tartalékalapnak és a künlevő activ követeléseknek, mind a vállalat saját vagyonából emelt épületeknek, milyenek a coaks-kemenczék, öntödék, gép- és egyéb gyárak, pajták, dockok, melyeknek megszerzésére vagy előállítására a kormány által azon határozott kijelentéssel hatalmaztattak fel, hogy azok nem fogják a vaspályának s ;mmi tartozékát képezni. 11. §• Mielőtt e törvényben engedélyezett vasút épitésére az országgyűlés által beczikkelyezendő és ő felsége által szentesitendő engedélyokmány az engedélyt szorgalmazók részére a közmunkaés közlekedési, valamint a pénzügyi miniszterek által kiadatnék: jelen törvény szentesítése napjájától számitandó hat hét alatt kimutatni tartoznak, hogy a vállalat egész részvénytőkéje harmincz százalékának (30°| 0 ) lefizetése biztositva van.
