Képviselőházi irományok, 1865. VI. kötet • 313-387. sz.

Irományszámok - 1865-387. Jelentés a svájczi posta-szerződéshez

CCCLXXXVIL SZÁM. 389 A határköri forgalomnál (5. czikk) az illeték a 37'/

a forintig terjedő őszietekért, ha a csáiszári és királyi országokban, s illetőleg 93V* frankig terjedőkért ha Svajczban fizetendők ki, 10 krra ~vagy 25 rappera, a nagyobb őszietekért a megszabott maximumig 20 uj krajczárra vagy 50 rappera van mérsékelve. Az illetéket a postautalvány elküldője fizeti. Az utalványozási minta szelvényére az elküldő bárminemű irott közlést jegyezhet föl, a nélkül, hogy azért további illetékkel terheltetnék. A postai utalványozás végett fizetett őszietekért a postaintézet a nyilvánított értékű küldeményekkel (22. czikk) egyenlő mérvben szavatol. 10. CZIKK. Express kézbesítés. Azon levélpostai tárgyakat, melyeknek czimkoritékán az elküldőnek azon kívánsága van fölírva, hogy express által kézbesittessenek, kötelesek a postaintézetek megérkezésök után azonnal külön küldöncz által a ezimzett fél kezéhez juttatni. Az express küldemény ajánlása nem szükséges. A rendeltetési postahivatal székhelye körébe szóló levélpostai küldeményekért express-ille ték fejében 15 uj krajezár, illetőleg 30 rappe dij szedendő. Ezen illetéket az elküldő vagy maga fizetheti le, vagy a. fizetést a czimzettre ruházhatja. A hivatal környékére szólló levélpostai express küldeményekre nézve a szabály az, hogy az express kézbesitési illetéket a ezimzett fél fizeti és pedig azon öszletben, mely az express kézbesítés valósításáért az illető helyen dívó tétel szerint fizettetik. Ha az express küldöncz a postailag utalványozott pénzöszleteket is magával viszi, az express illeték fejében a közönséges levélpostai küldemények express kézbesítéseiért megszabott illeték kétszeres összege szedendő. Az expressilleték mindenkor a rendeltetési hely postahivatalát illeti. Ha ezen illeték nem volt előre megfizetve, az, ha a küldemény kézbesítése meg nem történhetik a felvevő postahivatal rovására számítandó föl. 11. CZIKK. Postai levélj egyek. A levélpostai küldemények bérmentesítésére az illető államban használatban levő postai levéljegyek alkalmashatók. A franco borítékok használata az illető postaigazgatások elhatáro:zásától függ. A levéljegyek vagy francoboritékok által elégtelenül bérmentesített levél-postai küldemények a bérmentesitlen levekre szabott dij alá vonatnak, a már alkalmazott jegyek vagy boríték bélyegértéke leszámittatván. A portó utólagos megfizetésének megtagadása annyiba vétetik, mintha a küldemény elfogadása tagadtatnék meg. Az elégtelenül bérmentesített levélpostai küldeményekre alkalmazott jegyek értéköszlete azon postaigazgatás javára rovatik föl a melynek az illető küldemény átadatik egyidejűleg azon portó öszlet is számíttatván föl, mely az elküldő igazgatást illetné, ha a küldemény bérmentesitlenül adatott volna föl. Ha az elküldő kelleténél több jegyet alkalmazott, a fölös öszlet visszafizetése nem követelhető. A tarifszerü portó öszletet meghaladó értékrész az elküldő postaigazgatásé marad.