Képviselőházi irományok, 1865. VI. kötet • 313-387. sz.

Irományszámok - 1865-322. Jelentése a központi bizottságnak a szőlők megváltásáról szóló miniszteri törvényjavaslat tárgyában

CCCXXII. SZÁM. 31 > „Mindazon tartozások, melyeket a szőlőbirtokosok szőleiktől, s azok aljától és feljétől, akár szőlőhegyekben, akár szőlős kertekben a föld tulajdonosának szerződés (feladólevél stb.) vagy gyakorlat szerint adni kötelesek, az alább körülirt megváltás mellett végkép megszüntettetnek. „Mennyiben van kivételnek helye ez átalános szabály alól, a 32-ik §. határozza meg." A 2-ik §-ban e szó helyett: „szolgálmány" e szó tétessék: „tartozás" ; a §. végére pedig e szavak igtattassanak be : „melyből azonban beszedési és kezelési költségek fejében egy hatod rész levonatik." A 3-ik §. következő szerkezettel cseréltessék fel: „Az évi tartozás a következő elvek szerint számittatik ki és állapittatik meg: „1. A hol a közelebb lefolyt tiz év alatt, t. i. 1858-tól 1867-ig, készpénzfizetés volt gyakorlatban : az évi tartozás mennyisége a 10 évre eső átlag szerint állapittatik meg. Ha az összeg mindig •egyenlő volt, az egy évi összeg a szabályozó. „2. A hol a tiz év alatt terménybeli tartozás állolt fen: ott „a) ha az összes termésnek bizonyos hányada (10-ed, 9-ed, 7-ed stb.) volt gyakorlatban : átlag számittatik ki a tartozásnak mind mennyisége, mind ára; ,,b) ha pedig a tartozás határozott mennyiségből állott (hegy-vám): csak a termény ára számíttatik ki átlag . „3. Ha az évi tartozás napszám- vagy más szolgáltatásból áll : a tiz évi árak átlaga fog :zsin órmértékül szolgálni. „4. Ha a tartozás vegyesen (készpénz, termény, napszám stb.) teljesittetett, vagy ha a tartozás teljesitésének majd egyik, majd másik módja használtatott : mindenik tartozás átlagos egy évi értéke az 1. 2. és 3. pont alatt kijelölt elvek szerint külön-külön számittatik ki, s a kiszámitott értékek összege lesz a szabályozó évi tartozás. „5. Ha a tartozás mennyiségét és árát ez alapokon és ez elvek szerint kiszámítani nem lehetne, (parlag és kiirtott szőlőknél, ujabb ültetvényeknél, tartozásmegtagadás eseteiben stb.): a 21-ik §-ban 'emiitett biróság a körülményekhez képest a czélnak megfelelőleg, más adatok alapján fogja azt kideríteni s megállapitani." A 4-ik §. első sorában e szavak: „jelen törvény alapján megállapítandó" kimaradnak; a második sorban pedig e szó: „váltságkötelezettek" e szóval cseréltetik fel: „szőlőbirtokosok." Ugyanazon §. második bekezdésének második sorában e szó helyett: „megállapítandó" e szó tétessék: „megállapitott"; a negyedik sorban pedig e szavak: „szőlőváltsági kötvényekkel" e szavaktál cseréltessenek fel: „jelzálogos váltsági kötvényekkel." Az 5-ik §. második sorában e szó helyett: „szőlőváltsági" eszó tétessék: „váltsági"; a „vagy" szó pedig maradjon ki, mint szintén a harmadik, negyedik és ötödik sor e szavaktól kezdve: „vagy pedig." Ugyanazon §. második bekezdésének első sorában e kezdő szavak: „Mindkét esetben" kiha^yandók, s a „szőlőváltsági" szó helyett: „váltsági" szó teendő. A 6-ik §. a következő szerkezettel cseréltessék fel: „Azok, a kiknek ilyen váltságösszeg jár, kötelesek a váltságösszeg fejében részökre kiállított kötvényeket név szerinti értékben elfogadni." A 7-ik §. hetedik sorában „22% év" helyett: tétessék „22 óv". A 8-ik §. első sorában e szavak helyett: „kibocsátandó szőlőváltsági", e szó tétessék: „vált=sági" ; a §. végére pedig, mint uj bekezdés, következő szöveg jöjjön : »A pénzügyminiszter a váltsági pénzügyletet külön nyilvántartás mellett kezeli, s arról az országgyűlésnek évenkint jelentést tesz." A 9-ik §. első sorában e szavak: „jelen törvény alapján megállapítandó" kitörlendők; az ötödik sorban e szó után : „szerinti", e szó igtattassék be: „körülményes";