Képviselőházi irományok, 1865. VI. kötet • 313-387. sz.

Irományszámok - 1865-385. Az állandó vasuti és pénzügyi bizottságok jelentése a nagyvárad-kolozsvár-brassói mozdonyvasut, valamint annak Gy.-Fehérvár-, M.-Vásárhely- és N.-Szebenig vezető szárnyvonalairól előterjesztett enedélyokmány-tervezet és törvényjavaslat tárgyában

CCCLXXXV. SZÁM. 363 czéjébe és Brassóba lehessen jutni. A kormány vizsgálatai szerint a M.-Vásárhely mellett vezetett főpálya hosszabb lenne, építési költségei nagyobbak volnának; ezért a főpályát N.-Enyed, Tövis mellett ajánlja építtetni, és a Küküllő mentén Balázsfalvát, Medgyest, Erzsébetvárost, Segesvárt érintve épitni Udvarhelyszékre és onnan tovább az Olt völgyére és Brassóba. Az egyesült bizottságok a kormánynak ezen ajánlatát is helyeslik. Helyeslik továbbá, hogy Tövistől Gry .-Fehérvárig, Grerendrőla Maros völgyébenlklaros-Vásárhelyig , és a Küküllő völgyéből Kis-Kapustól Nagy-Szebenig szárnyvonalak építtessenek. A mi az állam által mértföldenkint biztosítandó jövedelmi összeget illeti, nem lehet tagadni, hogy az igen jelentékeny, 46,750 frt; tehát jóval nagyobb, mint a közelebbről engedélyezett vasutaknál. Nem kell azonban tekinteten kivül hagyni, hogy eme pálya építési viszonyai sokkal nehezebbek, mint az eddig engedélyezetteké. E vasútnak vízválasztókon kell áthatolnia BánffiHunyad és Kolozsvár közt, a Kőrös mentéről a Szamos mentére, Kolozsvár és Torda közt a Szamos mentéről az Aranyoséra, hol egy közel 4000 láb hosszú alagutat kellend készitni. Továbbá Udvarhelyszékről a Küküllő völgyéből az Olt völgyébe. Hidakat fog kelleni épitni a Kőrösön, Szamoson, Aranyoson, Maroson, Küküllőn, Oltón stb. Ezenkívül beljebb és beljebb haladva Erdélybe, a szükséges anyagok és kellékek egy részét, pl. a sineket,mind távolabbra kellend fuvarozni,és az tetemes kiadási többletet fog okozni. A kormány részletes számítása szerint, a 20 mértföldnyi hosszú nagyvárad-kolozsvári vasutrésznek építési tényleges költségei mértföldenkint 550,000 forintra fognak emelkedni; a Kolozsvárról Brassóba vivő fővonalnak a Gry.-Fehérvárig, M.-Vásárhelyig és N.-Szebenig terjedő szárnyvonalakkal, melyeknek összes hossza 60Vi mfld, építési költségei mértföldenkint 635,000 frtra vannak felvéve. Ezeket egybevéve számitva ki a kiadások összegét és a mértföldenkint átlagosan szükséges pénzmennyiséget, az átlagosan biztosítandó 46,750 frtot az építési költségekre számított összegek 7, 6%-ának találjuk. Ez nem olcsó pénz, de ahhoz képest minő drága jelenleg a pénz, nem szerfeletti kamat, sőt kisebb, mint akár az arad-temesvári vasútnak, akár a magyar alföldi vasútnak biztosított kamatai. Továbbá tekintetbe kell venni, hogy ama vonal kiépítésére beérkezett más ajánlatok ennél sokkal kedvezőtlenebbek; ha pedig az ország maga építtetné ki eme vasutat, alig fordíthatna reá olcsóbb pénzt. És, ha a magyar vasutkölcsönt erre forditná, ez csaknem az egészet elnyelné. Lehet, hogy valami nem igen jelentékeny megtakarítás volna eszközölhető, ha maga épitné ki az ország ; de az ország nem lenne képes ezt oly gyorsan eszközölni, mint a vállalkozók, kiknek birtokában vannak a kolozsvár-brassói vonalszakasz részletes előmunkálatai; az idő pedig sürget, és ezen vasút építése elhalaszthatlan, nem csak nemzetgazdasági, de a legfontosabb politikai és stratégiai tekintetekből is. Mindezeket megfontolván a két állandó bizottság, a kért 46,750 frt mértföldenkint biztosítandó jövedelemösszeg elfogadását ajánlják. A részletes tárgyalás folytán következő módositványokat ajánlanak a pénzügyi és vasúti bizottságok tétetni az engedélyokmány tervezetében: A vasútnak neve legyen: magyarkeleti vasút. Ehhez képest az engedélyokmány felirata lenne: a magyar keleti mozdonyvasut, valamint annak Gyula-Fehérvár-, Maros-Vásárhely- és Nagy-Szebenig vezető szárnyvonalaié engedélyokmánya. Az engedélyokmányban több helyt előforduló Károly-Fehérvár név helyett tótessék mindenütt Gr y u 1 a-F e h é r v á r; Boós helyett B o z s. Az 1. §. d) pontja 4-dik bekezdésének utolsó 5-dik sora, kezdve ezen szavakon: „Az engedélyesek u hagyassák ki. Az 1. §. d) pontja 5-ik bekezdése hagyassák ki. Az 5. §. d) pontja alatt meghatározott állomások név szerint ne tétessenek ki, csak számszerint. Ennélfogva kezdődnék az 5. §. az öt első bekezdés elhagyásával: „A fő vonalnak.. .* stb. Ugyanazon szakaszban, hol a különböző osztályú állomások vannak elősorolva, tétessék: „I-ső osztályú állomás legyen szám szerint 10. 46*