Képviselőházi irományok, 1865. VI. kötet • 313-387. sz.

Irományszámok - 1865-321. A magyar orvosok és természettudósok kérvénye

CCCXXI. SZÁM. 29 - • > . • SZÍ. szám. (CCLXXXVIf. ÜLÉS, 2564. JEGYZŐKÖNYVI PONT.,) Mélyen tisztelt képviselőház! Dr. Arányi Lajos, magyar kir. egyetemi tanár visszatérvén a magyar orvosok és természetvizsgálók 1864-ben Maros-Vásárhelyen tartott X-dik nagygyűléséből, a vajdahunyadi várat megtekintvén, s annak szánandó állapotán megindulván, annyira föllelkesült, hogy ezen várnak, mely maga nemében valóban egyedülinek mondható, a vég elpusztulástól való megmentését élete egyik főteendőjének tűzte ki. Ezen czélt Arányi az által véle elérhetőnek, ha a várnak elhagyatott, és csak minél hamarabbi tatarozás által megóvható építészeti és faragmányi műkincseit, melyekkel ezen, nem csak a hazában, de a birodalomban is legszebb, történelmi szempontból pedig legdicsőbb építmény díszlik, rajzban és mintában a nagyobb, értelmes, hazafias közönségnek bemutatja. így történt, hogy ugyanazon magyar orvosok és természetvizsgálók Pozsonyban tartott Xl-dik nagygyűlésén Arányi beható, a várnak vég romlással fenyegető állapotát magyarázó előadásával annyira felbuzditá hallgatóit, hogy a vajdahunyadi várról készítendő munkából, a rendes emlékkönyvön kivül 2000 példányt lenyomatni ^s ezen példányoknak a magyar közönség közti elosztását határozá, hogy ez által a nevezett várnak helyreállítása eszméjét országossá tegye. De Arányi tanár nem elégelvén az addig tett előmunkálatokat, ismételve lerándult majd magányosan, majd szakférfiak társaságában a hely szinére és ott hosszabb ideig tartózkodván, valamint a vár egyes részleteinek fölmérései, ugy a rajzok és mérések után készült költségesebb mellékletek is tetemesb összegeket vettek igénybe, melyeket ő bár nagy áldozattal, de már ezen ügynek kivitelét koczkáztatni nem akarván, és azon remény fejében, hogy azt lelkesebb honfiak, a czél szentsége tekintetéből, vissza fogják téríteni, saját erszényéből kiegyenlítette, és pedig olyan összeggel, hogy, a hivatalos számlafelülvizsgáló bizottmány jelentése szerint, a kiadás a bevételt 3287 frttal túllépte. Ezen maradék folyóvá tétele ügyében dr. Arányi Lajos a rimaszombati Xll-ik nagygyűléshez folyamodott, mely igazságosnak ismervén, hogy a lelkes tanártól, ki magát ujabb időben egészen ezen nemes vállalatnak szentelé, eddig tett fáradalmai és munkássága után nem lehet ujabb áldozatot is kívánni; tekintetbe vévén, hogy ő ezen fölülköltséget a leghazafiasb eszmének ajánlotta fel: elhatározá, hogy jövőre a magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésein résztvevő tagok a szokott 5 frtnyi tagsági díjon fölül még 1 frtot a vajda-hunyadi vár leirásának kiadása födözésére fizessenek addig, mig Apányi tanár költségének megtérítése biztosítva leend. Ezen .nemes lelkű határozat által, igaz, hogy Arányi tanárnak a költség megtérítése biztosítva vagyon; de meglehet, hogy ezen módjon csak 8 — 10 év múlva fog az érintett összeg összegyűlni, és pedig olyan úton, mely a társulat tagjait a nagygyűlések üdvös czéljaitól el is idegenithetné. Ezeket vévén tekintetbe a magyar orvosok és természetvizsgálók ugyan Pesten székelő központi bizottmánya , midőn arról értesült, hogy a magyar kormány ezen nemzeti ügyet oly lelkesedéssel felkarolni méltóztatott, és hogy alapos reményünk lehet , hogy nz országgyűlés a többször nevezett várnak helyreállítására tervezett költséget meg is fogja szavazni; de meg levén győződve arról is, hogy ezen dicső és nagy eszmének első inditó oka Arányi Lajos tanár volt, ki semmit sem kiméivé, eszményének, Vajda-Hunyad fentartásának. idejét, fáradalmait, sőt még vagyona-