Képviselőházi irományok, 1865. VI. kötet • 313-387. sz.

Irományszámok - 1865-376. Jelentése a jogügyi bizottságnak a főrendi ház által a polgári törvénykezési rendtartásra nézve javaslatba hozott módositások tárgyában

336 CCCLXXVI. SZÁM. A 194. §. első bekezdése, tekintettel a főrendi ház módositványára, következő szövegezésben fogadtassék el: „A ki tanukkal kivan bizonyitani, köteles a tanú vezeték- és keresztnevét, polgári állását és lakását a kérdő pontokban előadni, melyek a rendes eljárásnál az illető perirathoz csatolandók.* A második bekezdés marad. A 233. §. fogadtassék el a főrendi ház által módositott szerkezetben, de a módosított §. végére a következő uj bekezdés igtattassék: „Ha helyt ad a biró a bizonyitásnak, a fő esküt az köteles letenni, a kinek a ténykörülményről közvetlen tudomása van, akár maga ajánlkozott arra, akár ellenfele által kináltatott meg azzal." Megjegyzi itt a jogügyi bizottság, hogy a főrendi ház módositása folytán ezen 233. §. nem állhat többé a maga helyén. Javasolja tehát hogy a 223. §. legyen a 235. §., a 234. §. a 233-dik, a 235. §. a 234-dik §., és e helycsere folytán a mostani 234. §-ban ne a 235-dik, de a 234. §-ra történjék hivatkozás zárjel között. A 244. §. első bekezdése fogadtassék el ugy, a mint a főrendi ház módosította, de a módositott bekezdés végére e szavak után: „végzéssel döntetik el," a valószínűleg csak elnézésből kitörlött következő szavak újra igtattassanak be: „vajon letehetik-e az esküt a fél jogutódai, vagy pedig az az elhalt által letettnek tekintendő." A 297. §. 6-dik pontjára tett főrendi módosítás helyett a következő szavak igtattassanak be a szövegbe: „a 95-dik §. esetein kivül." Mihez képest a 6-dik pont igy állana: „6) ha felperes a sommás eljárásról a 95-dik §. esetein kivül rendes eljárásra utasíttatott." A 447. §. második bekezdésére tett módosítás, valószínűleg elnézésből, nincs szabatosan formulázva. A jogügyi bizottság a módosítás szellemében következő szövegezést ajánl : „A biztosítási összeg, ha az elemi kár a jogerőre emelkedett árverés előtt történt, első sorban azon hitelezőket illeti" stb. A törvényjavaslat befejező záradékának a) pontja, a tett főrendi módosítás mellőzésével, de annak szellemében, következő szerkezetben fogadtassék el: „a) hogy az eljárást a fenálló hitbizományokra és a bírói illetőséget a megszüntetett kerületi táblákhoz tartozott sajtóperekre nézve, a törvényhozás tüzetes intézkedéséig, rendelvény által szabályozhassa." Ezekben öszpontosul, t. képviselőház, a jogügyi bizottságnak a főrendi ház által tett módosításokra vonatkozó nézete és javaslata. Midőn azt a törvényhozás figyelmébe melegen ajánlaná, indíttatva érzi magát annak kijelentésére, hogy: 1. a polgári törvénykezési rendtartás kizárólag csak a szoros értelemben vett polgári ügyekre vonatkozván, intézkedései és szabványai által a bűnügyek törvényes birói illetősége és ellátása legtávolabbról sem érintetik; 2. hogy a polgári törvénykezési rendtartás behozatala által a végrehajtásnak gyorsabb és szabatosabb lefolyása lesz a polgári perekben, mint a váltóügyekben, melyekre nézve továbbra is az 1840: XV. II. rész lesz a szabályozó.