Képviselőházi irományok, 1865. VI. kötet • 313-387. sz.

Irományszámok - 1865-375. Jelentése a központi bizottságnak a kisajátitásról szóló törvényjavaslat tárgyában

322 CCCLXXV. SZÁM. 18. §. A közjó tekintetéből létesítendő vállalat által a szomszéd birtokosok birtokainak használata se nem akadályozható, se a szükségen tul meg nem nehezíthető. Ennélfogva az átjárásra és áthajtásra szükséges utak és hidak, valamint a vizvezetésre megkívántató árkok, csatornák és zsilipek a kisajátítási tervben eleve kitüntetendők. Ha ezeket az illető birtokosok feleslegeseknek vagy elégteleneknek tartanák : indokolt igényeik érvényesítését kívánhatják. 14. §. Birtokrészek kisajátítása akképen eszközlendő, hogy a birtoknak a tulajdonosnál megmaradt része használható vagy legalább oly mérvben értékesíthető legyen, mint volt a kisajátítás előtt. * 15. §. • Ha valamely ingatlannak három negyed része kisajátítás alá esik: a tulajdonos jogosítva van követelni, hogy a fölülmaradó egy negyed rész is kisajátittassék és e ezélból a kisajátítási tervbe felvétessék, kivéve oly határokat, melyekben a tagosítás még meg nem történt, ha csak be nem bizonyítható, hogy nem is fog megtörténni, vagy a kisajátítandó terület oly természetű, melyre a tagosítás nem fog kiterjedni (péld. beltelek, szőlő s. t. eff.) 16. §. Épület, vizi mü, vagy a kisajátítandó földterületen fekvő egyéb mozdítható tartozók nem részletben, hanem mindig egészben tárgya a kisajátításnak. 17. §. A tulaidonos az egész birtok kisajátítását s annak a kisajátítási tervbe felvételét követelheti: a) ha az épület, a melyhez tartozó udvar, kert és beltelek részben vagy egészben kisajátítás alá esik, ezen kisajátítás folytán előbbi czéljának vagy rendeltetésének megfelelöleg többé nem használható; ' b) ha valamely gazdasági, gyári, vagy iparüzlethez tartozó több épület közöl egy vagy a hozzájok tartozó beltelek esik kisajátítás alá, s ez által a fenállott üzlet lehetetlenné válik; c) ha valamely belteleknek csak része esik kisajátítás alá, fölülmaradó része pedig előbbi czéljának megfelelöleg többé nem használható; d) ha valamely beltelek a kisajátítási müvelet folytán szolgalommal fogna terheltetni; e) végre, ha valamely eddig a beltelekkel kapcsolatban volt jog vagy üzlet gyakorlatától a tulajdonos akár egészen mogfosztatnék, akár annak folytatása tetemesen költségesebbé válnék. Mindezen esetekben a tulajdonosnak fennebbi követelési joga megszűnik, ha a kisajátító a beltelket egy, azzal érintkezésben levő más birtokból olykép ajánlkozik kiegészíteni, hogy az, egy részének kisajátítása után is, előbbi czéljának bebizonyithatólag meg fog felelni. 18. §. Valamint azon épületek, melyek a kisajátítandó térek felszíne felett fognak emeltetni, közérdekből, ugy viszont a magánosoknak érdekei is, a kisajátított területen, létesítendő művek és forgalmi eszközök által okozható károkra nézve, a tűzveszély ellen biztosító intézkedéseket igényelnek. Ennélfogva mindazon vállalatok tekintetében, a melyeknek üzlete tűzerő használatával jár, a kisajátítási terv olyképen készitendő, hogy: a) a vállalat vonala és építkezési téréinek megyéje a tűzbiztos anyaggal fedett épületektől legalább 6 ölnyi;