Képviselőházi irományok, 1865. VI. kötet • 313-387. sz.

Irományszámok - 1865-373. Törvényjavaslat a nagyvárad-brassói mozdony-vasut és annak Károly-Fehérvár, Maros-Vásárhely és Nagy-Szebenig vezető szárnyvonalai kiépitése tárgyában

CCCLXXIII. SZÁM. 303 Az engedélyesek azonban kötelesek az e tekintetben nyert felhívásra három hónap alatt az iránt nyilatkozni, hogy a kérdéses vasút épitését és üzletét a versenytársak által tett feltételek alatt akarják-e elvállalni vagy nem. Utóbbi esetben, úgyszintén ha három hónap alatt határozottan nem nyilatkoznak, előjoguk elenyészettnek tekintendő'. Ugyancsak eme feltételek alatt az engedélyeseknek megadatik továbbá az előjog a Kolozsvártól Beszterczére és a Brassótól Gyergyó-Szent-Miklósra vezető szárnyvonalakra, végül a Maros-Vásárhelytől vezető szárnyvonalnak felfelé a Maros-völgyben leendő folytatására. 3. §. Az emiitett vasutvonalak építésére és üzletére az egyetemleg kötelezett vállalkozóknak, úgymint Waring Károly Londonból . . . . . . . a jelen engedély azon kikötéssel adatik meg, hogy az engedélyesek kötelesek: 1) a nagyvárad-brassói fővonal nagyvárad-kolozsvári szakaszának épitését — az állam költségén eddig teljesitett munkálatok és beszerzett épitési anyagok átvétele mellett — a jelen törvény hatályba lépte után azonnal folytatni; 2) a vonalozási munkálatokat a kolozsvár-gerendi, továbbá a gyulafehérvár-tövis-gerendmarosvásárhelyi, végül a tövis-kapus-segesvári szakaszokon az engedélyezési törvény hatályba lépte napjától számítandó négy hét alatt, a többi vonalszakaszok vonalozási munkálatait pedig az engedélyezési törvény hatályba lépte napjától számítva három hónap alatt megkezdeni; 3) a kolozsvár-gerendi és a gyulafehérvár-tövis-gerend-marosvásárhelyi, végül a töviskapus-segesvári szakaszok épitését az engedélyezési törvény hatályba lépte napjától számítva négy hónap alatt, a többi fenén érintett vonalszakaszok épitését pedig ugyancsak az engedélyezési törvény hatályba lépte napjától számítva egy év alatt foganatba venni; 4) az itt engedélyezett vonalakat a következő határidők alatt befejezni és a forgalomnak átadni: a) a nagyvárad-kolozsvári szakaszt 1869. évi deczember hó végéig; b) a károlyfehérvár-tövis-gerend-marosvásárhelyi és a tövis-kapus-segesvárí szakaszokat 1870. évi november hó l-ig: c) a kapus-nagyszebeni szakaszt 1871. évi november hó 1-jéig; végre d) a kolozsvár-gerendi és a segesvár-nagyszebeni szakaszokat 1872. évi október 1-jéig. Szabadságukban áll egyébiránt az engedélyeseknek, hogy, ha ezen kijelölt vonalaknak valamely szakaszai előbb elkészülnének, azokat, a kormánytól kieszközlendő engedély mellett, a kitűzött határidő előtt is, az alább a 8. §-ban említett sorrendben, a forgalomnak átadhassák és a reájok eső biztosított összeget igénybe vehessék. 4. §• Az alföld-fiuiLei vonal nagyvárad-eszéki részére eső vasúti területek kisajátításáról rendelkező 1868. évi VIII. törvényczikk 7, 8, 9, 10, 11. és 12. §§-ainak intézkedései a jelen törvény tárgyát képező vasútvonalra is kiterjesztetnek. 5. §. A földtér kisajátitását az engedélyesek a vasút egész hosszában csak egy vágány kiterjedésére tartoznak ugyan saját költségökön eszközleni; a mennyiben azonban, tekintettel a jövőre, a kormány czélszerünek itélendi a terület kisajátitását már most két vágányu vasútra eszközölni, az engedélyesek erre méltányos és külön megállapítandó kárpótlás mellett köteleztetnek. 6. §. Mihelyt a 2. §-ban körülirt vonalak valamelyikén annyira növekedett a forgalom, hogy az egy évi bruttó-jövedelem mértföldenkint 120,000 o. é. forintot ezüstben fölülhalad, akkor az enge-