Képviselőházi irományok, 1865. VI. kötet • 313-387. sz.
Irományszámok - 1865-350. Jelentése a házszabályok átvizsgálására kiküldött bizottságnak
162 CCCL. SZÁM. ha a képviselőház a panaszos kérvényekkel megtámadott képviselői megbizó levelek igazolását ezentúl csak közvetve gyakorolja; a közvetlen igazolás tisztjét és jogát pedig saját kebeléből választott, esküvel kötelezett igazolási és biráló bizottságokra ruházza. A bizottság ezen utóbbi eljárásra nézve részletes szabályokat hoz javaslatba, melyek ugy az igazolási bizottságnak az osztályok, valamint a biráló bizottságoknak az igazoló bizottság általi megalakítását, az elsőbbeknek biráskodó eljárását, s az ítéleteknek ahhoz képest teendő intézkedés végett a ház elé terjesztését tartalmazzák. Javaslatunk ezen része kiterjeszkedik még az esetleg vizsgálatra kiküldendő képviselő eljárására is, világosan körvonalozva a tért, melyen ebbeli kiküldetését végzendi, s kijelölve a hatáskört, melynek korlátai közt a felekkel és tanúikkal s az illető hatósági személyekkel érintkezik; valamint szabályokat állit az iránt is, ki és minő arányban köteles az okozott költségek terheiben részt venni. Végül javaslatunk ezen részében szükségesnek tartók a választások elleni kérvények kellékeit is világosan körülirni, s ezek egyikében határozott összegű biztositék-pénz letételét inditványozni azon költségek fedezésére, melyeket a netán elrendelendő vizsgálat okozhatna. Javaslatunk ezen részének formáját illetőleg ugy vélekedtünk, hogy azt „ház-szabály" alakjában terjesztjük a t. ház elé. Ez elhatározásunkat indokolja először azon tapasztalati tény, mely szerint minden parlament már e szó fogalmánál fogva bir a joggal, hogy tagjainak igazolását joghatóságánál fogva a törvény korlátai közt gyakorolja s magát kiegészítse. Ezen jog kizáró gyakorlatával az országgyűlés képviselőházát az 1848. V. t. ez. 47. §-a világosan is felruházza e szavakkal: „Azon választások iránt, melyeknek törvényessége bármely tekintetből kérdésbe vétetnék, a képviselőház intézkedendik." Indokolja végre maga a gyakorlat is, mely szerint képviselőházunk saját tagjainak igazolási ügyét ugy 1848-ban, valamint azután is akadálytalanul kezelte. Javaslatunk második része a szorosabban vett tanácskozási rendet foglalja magában. Tervezetünk ezen fejezetei lényegesebb eltéréseket a most fenálló szabályoktól nem tartalmaznak. Törekvésünk főleg abban öszpontosul, hogy a jelenleg elszórtan álló pontokat jelentésök szerint osztályozzuk, a rokon tartalmuakat csoportosítsuk, s az elmagyarázásokra alkalmasabb szakaszokat világosabb kifejezésekkel szabatositsuk; ott pedig, hol az eddigi gyakorlat szabályainkban hézagot tüntetett elő, ezek betöltéséről szokásaink s viszonyaink szem előtt tartásával gondoskodjunk. Felötlőbb eltérést az eddigi gyakorlattól a szavazásról szóló czim azon pár szakasza nyújthat, melyekben javasoljuk, hogy az indítvány vagy javaslat után — ezek el nem fogadtatása esetében — legott módositványaik kerülnek szavazás alá, s csak ezek elejtése után következik az ellen-indítvány; hogy a módositvány, indítványnak nem tekintetvén, azt a zárbeszéd joga nem illeti meg ; s hogy oly javaslat vagy indítvány, mely a tárgyalásnak bármely fokán egyszer elvettetett, ugyanazon ülésszakban többé tárgyalás alá nem kerülhet; végül, hogy a név szerinti szavazásnál a ház minden tagja igennel, vagy nemmel szavazni tartozik; a szavazás elrendelése és megkezdése közt öt pereznyi idő engedtetvén eltávozásra azoknak, kik a szavazásban bármi okból részt venni nem akarnának. Dolgozatunk ugyanezen részébe soroztuk külön czimek alatt a ház tisztviselőit, szabatosan körvonalozva mindegyiknek hatáskörét, jogait és kötelességeit. Külön fejezet tárgyazza a házhoz intézendő kérvények kellékeit, azoknak előterjesztési módját s elintézésök alakját. Szükségesnek véltük még a képviselőház költségeinek előirányzása, kezelése, ellenőrzése és a benyújtott számadások megvizsgálása tekintetéből „a ház pénzügyei" czim alatt eljárási külön szabályokat hozni javaslatba.
