Képviselőházi irományok, 1865. VI. kötet • 313-387. sz.

Irományszámok - 1865-349. 1868. évi XXIX. törvényczikk a szőlőbirtok után járó tartozások megváltásáról

CCCXLIX. SZÁM. 159 " 21. §. A megjelent felek által a meg nem jelentekre nézve is kötelezőleg megválasztott két biró az áltatok választott elnökkel képezi a választott bíróságot, mely e törvény értelmében s annak alapján kiadandó miniszteri utasítás szerint a vidék összes váltságdijjogositottaira s kötelezettéire nézve a váltságdijakat megállapítja. Ha a jogosítottak vagy kötelezettek a kitűzött határidőben bírót nem választanának, vagy ha a választott birák az elnök személyére nézve megegyezni nem tudnának: az eljáró biztosa mulasztó fél részére birót, illetőleg elnököt nevez. 22. §. Ha az ekkép megállapított váltságdíjban mindkét fél megnyugszik, e váltságdíjnak felszámítása, illetőleg egyénenkinti felosztása lesz ugyanazon választott bíróság által eszközlendo. Ha azonban egyik vagy másik fél a váltságdíj megállapításával, illetőleg annak egyénenkinti elosztásával meg nem elégednék, ez esetben felebbezéssel élhet. 23. §. A felebbvitel a földmivelési, igazságügyi és belügyi miniszterek által e czélra felállitandó felebbviteli hatóságokhoz történik. E hatóságok határozata mindenkor végérvényes, s mind az érdekelt felekkel, mind a pénzügyminiszterrel haladéktalanul közlendő. A jogbiztos és a felebbviteli biróság költségeit az állam, ellenben az első biróság költségeit az érdekelt felek közösen viselik. 24. §. Mihelyt a jogosított az illető birtokbiróság bizonyítványa által igazolja azt, hogy a váltság tárgya semminemű igénynyel terhelve nincs, vagy ha a váltságtőke s annak kamata idő közben szabályszerüleg le nem tiltatott vagy foglaltatott, a váltsági kötvények a jogosítottnak azonnal kiszolgáltatandók. A pénzügyi hatóság gondoskodni fog, hogy minden egyes váltság-köteles számára külön tartozási könyv készíttessék s abba az évjáradékok és azok törlesztése följegyeztessenek. 25. §. Az eljárás részletes szabályait a bel-, pénz-, igazságügyi és földmivelési minisztériumok rendeleti utón fogják megállapítani. 26. §. A hol a szőlőktől járó más adózások mellett tized is divatozott, s ennek papi vagy

T úri minősége iránt jogerejü ítélettel vagy egyességgel még el nem döntött kérdések merülnének fel, vagy ha a szőlőbirtokos azt vitatja, hogy szőlője az úrbéri telek állományához tartozik s mint ilyen az országos kárpótlásban benfoglaltatik: a mennyiben a per folyamatban volna, a bíróságok köteleztetnek e pereket soron kívül is tárgyalni s ítélettel eldönteni; ha pedig a per még folyamatba nem tétetett volna: ott, a hol a tized kiszolgáltatása megtagadtatott, a volt földesúr, a hol pedig a tized kiszolgáltatott ugyan, de a szőlőbirtokos azt papi tizednek vitatja, vagy szőlőjét úrbéri telki állományhoz tartozónak állítja, az illető szőlőbirtokos 1869-ik évi július 1-éig, igényeinek különben elenyészése terhe alatt, a pert az illető törvényszékek előtt folyamatba tenni, a bíróságok pedig azt a fentirt mód szerint elintézni tartoznak.