Képviselőházi irományok, 1865. V. kötet • 251-312. sz.
Irományszámok - 1865-251. Jelentése a pénzügyi bizottságnak az egyenes adókra vonatkozó törvényjavaslatok tárgyában
44 COLI. SZÁM. lesz végrehajtandó; s ha a rendelet foganatba nem vétetett, ez az akkori, minden hatalmat saját kezébe ragadó bureaucratia befolyásának tulajdonítandó. Hogy a jövedelmi adónak kivetése ne pénzügyi közegek, hanem önálló, lehetőleg részrehajlatlanul alakitott bizottságok által történjék: ez annálfogva is szükséges, mert habár az állam, a pénzügyminiszter maga az egyéni magánérdekek felett állónak tekintethetnék is, a végrehajtó pénzügyi tisztviselő, kitől elváratik, a kinek tehát érdekében is van, hogy a kincstári bevételeket lehetőleg öregbitse, mindamellett az adókivetésnél mégis csak fél és biró egy személyben; az adófizetö'k által legalább minden esetre annak tekintetik. A pénzügyi bizottság ezen tekintetet mellőzvén, s nem vévén tekintetbe azt sem, hogy a pénzügyi minisztérium maga is elismeri, hogy a jövedelmi [adó kivetésének eddigi rendszere ezen adónemnek kellő jövedelmezését koránsem eredményezte, és igy már ezen okból is megváltoztatandó: a jövedelmi adónak kivetését az eddig fenállott rendszer szerint továbbá is egészen a pénzügyi közegekre bizza, oly érvénynyel, hogy az áítalok megszabott adó azonnal be is legyen hajtható, "s a határozataiktól engedett felszólamlást oly módon rendszeresiti, mely annak használatát a lehető panaszok legnagyobb részére, mindazon esetekre nézve t. i., melyekben az aránylag, súlyos túlterheltetés szám szerint csekély összegekben mutatkozik, lehetetlenné, azon esetre pedig, • ha a felszólamlási panaszok mégis számosak lennének, a rendszeres eljárást gyakorlatilag kivihetetlenné teszi. Miképen merészelje például az oly szegény iparos, ki 10 vagy 15 forintnyi adóval van túlterhelve, a felszólamlásnak a pénzügyi bizottság által tervezett módját megkisérleni azon kilátással, hogy választottainak előállitása mindenesetre tetemes költségébe kerülend, és ő e felett, ha t. i. kérelmétől esetlég elüttetik, még a kérdéses összegnél nagyobb felszólamlási költségekben is elmarasztaltathatik ? Ha pedig felteszszük, hogy a felszólamlási panaszok mindemellett mégis számosak lesznek: minemű eljárás lesz az, melynél, ha a felszólamlási bizottság számosabb eseteket tárgyal egy napon, a választott bíróság személyzete a legkülönbözőbb polgári állású és felfogású egyéneknek egymást felváltva közbejöttével negyedóránkint is változhatik ? Ellenkezőleg pedig mikor fog a felszólamlási eljárás bevégeztetni, ha a bizottság az adózók által választott tagoknak behivásában rendes sort tartva, kellő pontossággal akar eljárni ? Ellenben, ha az adókivetés előkészületeinek a pénzügyi közegek által leendő előleges helyettesitése mellett, magát az adónak oly érvénynyel eszközlendő kivetését, hogy az annak folytán mindjárt be is hajtathassák, kerületenkint ugyanazon egy, lehetőlég részrehajlatlanul alakitott bizottság teljesiti: ezen bizottság által a lehető panaszok legnagyobb, t. i. kisebb összegekre vonatkozó része egyenlő elvek szerint, sommás utón, a felek költsége nélkül, rövid idő alatt elintéztethetik, s a felszólamlás csak kisebb számú, s oly esetekre nézve leend igénybe véve, melyek nagyobb öszvegekre vonatkozván, a választott birósági bonyolultabb és költségesebb eljárást megbírják; s ez az oka annak, hogy azon esetre, ha az adónak kivetése nem kizárólag a pénzügyi közegek, hanem az általunk tervezett módon alakítandó adókivető bizottságok által eszközöltetik, a felszólamlási bizottságnak oly módon leendő alakításában, mint azt a pénzügyi bizottság tervezi, mostanra, ez átmeneti korszakban némi módosítással részünkről is megnyughatni véltünk. Az adókivető bizottságok felállítása költséges? Igaz, mintegy 40,000 forintba kerülhet; de az adót fizetőknek joguk van kívánni, hogy annak igazságos kivetésére az állam részéről czélszertí intézkedés történjék. Az adókivető bizottságoknak működése néhány hetet veend igénybe? De megnyugtatást eszközlend, s ez ismét az adó befizetését mozditandja elő. A legnyomosabbnak látszó ellenvetés tervünk ellen azon bizalmatlanságból ered, melylyel sokan a törvényhatóságok és adófizetők iránt viseltetnek, azt vélvén, hogy ha azoknak az adó kivetésére befolyás engedtetik , annak idejekorán igazságos kivetése nem lesz eszközölhető.
