Képviselőházi irományok, 1865. V. kötet • 251-312. sz.

Irományszámok - 1865-309. Jelentése az állandó pénzügyi bizottságnak a sz. kir. városok törvénykezési költségeinek az államkincstárból megtéritésére, illetőleg pótlására czélzó inditvány tárgyában

322 CCCIX. SZÁM. 309. szám. (CCLXXX. ÜLÉS, 2479. JEGYZŐKÖNVVX PONT.) Jelent ése az állandó pénzügyi bizottságnak a sz. kir. városok törvénykezési költségeinek az államkincstárból megtérítésére, illetőleg pótlására czélzó inditvány tárgyában. A tisztelettel alulirott pénzügyi bizottság f. évi június hó 27-én tárgyalás alá vévé azon indítványt, melyet a képviselőház számosabb tagja f. évi május hó 24-én a vái'osok törvénykezési költségeinek az állam általi pótlása tárgyában beadott s a képviselőház véleményes jelentéstétel végett a pénzügyi bizottsághoz áttett. E vélemény helyes megállapítása tekintetéből mindenekelőtt szükségesnek tartotta a bízottság az ügy állásának alaposb megitélhetésére szolgáló részletesb adatokat, felvilágosításokat stb. a belügy-, a pénz- és igazságügyminiszteriumoktól megszerezni, s magát főleg az iránt közelebbről tájékozni, mily összeget képeznek a szóban levő törvénykezési költségek egy évre, jelesen a most folyó 1868-ra nézve? s mekkora azon összeg, melyet az illető városok 1861-től 1867-ig bezárólag törvénykezési költségeik födözésére tényleg kiadtak, s melynek megtérítését az állam által jelenleg követelik ? Ez adatok sfelvilágosításokból kiderült, hogy a sz. kir. városoknak az 1868-iki évre vonatkozólag törvénykezési kiadásai 709,582 frtot tesznek, az 1861 — 1867-ik lefolyt időszakban évenkint átlag 527,000 frtra mentek, összesen véve pedig ez utóbb érintett hét évet, kerek számban három millió 700,000 frtot mutattak ki. Ezeket szem előtt tartva s egyidejű figyelemmel az államkincstár sokoldalulag igénybe vett erőforrásainak szerényebb mérvére is: a bizottság az érintett indítvány feletti teljes véleményét a következőkben foglalja össze. A mi a multat, vagyis az 1861-ik évtől 1867-ig lefolyt időt illeti, erre nézve a bizottság nézete oda járul, hogy az indítványban kifejtett igények, habár a teher súlyos volta kétségbe nem vonathatik is, törvényben gyökerezőknek és igy jogosultaknak el nem ismertethetnek. Méltányossági tekinteteknél fogva azonban, és azon okból, mivel több város törvénykezési költségeinek födözése által magát törzsvagyonát is megtámadni kényszerült, oda volna utasítandó a minisztérium, hogy a városokkal a kérdéses tárgy felett értekezve, javaslatot készítsen az iránt, mennyiben és miként lehetne a kért megtérítést a múltra nézve eszközölni'. A mi pedig a jelent vagyis a most folyó 1868-ki évet illeti, a bizottság véleménye oda terjed, hogy a szab. kir. városoknak, miután ezek nem tartozván az illető megyei törvényszék hatósága alá, törvény szerint kötelesek saját törvényszékeik által igazságot szolgáltatni, melyeknek ítéletei egyenesen a királyi táblához felebbeztetnek, törvénykezési költségeik, még pedig figyelem nélkül arra? vajon az illető város vagyoni helyzete kedvezőbb-e vagy kedvezőtlenebb, az államkincstárból minden esetre pótlandók volnának. Ezen pótlási összegek meghatározásának alapjául pedig azon költsége-