Képviselőházi irományok, 1865. V. kötet • 251-312. sz.

Irományszámok - 1865-308. 1868. évi XXVI. törvényczikk a jövedelemadóról

320 CCCVIII. SZÁM. vasának vételétől számitott 15 nap alatt, két küldöttet választ, kik a pénzügyi igazgatóság szék­helyén, a felszólamlási bizottság elnöke által kitűzött napon, összegyűlvén, ugyan ennek elnök­lete alatt, átalános szavazattöbbséggel, magok közül két rendes s ugyanannyi póttagot választanak a fel­szólamlási bizottságba. 66. §. Az előadói teendőket a pénzügyi igazgató által kijel.ölt pénzügyi hivatalnok végzendi, ki azon­ban szavazati joggal nem bir. 67. §. A felszólamlási bizottság ülései nyilvánosak ; végzéseit az 56. §-ban körülirt módon hozza, és tagjai a 43. §. szerint fogadást tesznek. Végzései nem felebbezhetők. 68. §. A felszólamlási bizottság megkezdi működését, mihelyt a pénzügyi igazgatóhoz az adókivető bizottságtól felebbezett ügyek érkeztek; ennélfogva a felszólamlási bizottság elnökét ezen körülményről a pénzügyigazgató azonnal értesiteni tartozik. 69. §. Ha a felszólamlási bizottság tagjai közül egyik vagy másik bármi oknál fogva meg nem jelent, ennek helyét a helybeli pénzügyi törvényszék azon tagja pótolandja, kit e végett a felszólamlási bi­zottság felkér. 70. §. Határozathozatalra a felszólamlási bizottságnál az elnökön kivül két tag jelenléte szükséges.­71. §. A felszólamlási bizottságnak jogában áll : a) a lenforgó kérdéseket megvizsgálni; b) titoktartás kötelessége mellett az illető adókötelezettek üzleti könyveit megtekinteni; c) szakértőket tárgyalásaira meghívni; d) tanukat hit alatt kihallgattatni az illető bíróságok által. 72. §. Ha akár az adókivető bizottságnál, akár a felszólamlási bizottságnál oly ügy tárgyaltatik, aaely a bizottság bármely tagjának, vagy rokonának ügye, ez esetre a bizottság, a 49-ik, illetőleg 9-ik szakaszok rendelete szerint, helyettest fog behivni. 73. §. Bizottsági tagnak választott, vagy a pénzügyminiszter által nevezett egyén, ki az ebbeli felhí­vást alapos ok nélkül elfogadni vonakodik, az illető törvényhatóság törvényszéke előtt nyomban meg­indítandó tiszti ügyészi kereset utján az állampénztár javára 50-től 200 frtig terjedhető birsággal büntetendő. '. ]

Next

/
Thumbnails
Contents