Képviselőházi irományok, 1865. V. kötet • 251-312. sz.
Irományszámok - 1865-306. Vadászati törvény
CCGVI. SZÁM. 098 34. §. A ki a nélkül vadász, hogy jelen törvény 13.§-a értelmében a vadászat gyakorlására képesítvevolna, 5 fttól 50 ftig terjedhető pénzbüntetésben marasztalandó. Ismétlés esetében fegyverétől is megfosztható. 35. §. A ki tiltott időben vadász, 5 fttól 50 ftig büntetendő. Ismétlés esetében vadászati képesitvényét 3 évre elveszti. 36. §. Aki a madarak fészkeit, kivéve a 24. §-ban érintett ártalmas madarakét, elrombolja, tojásaikat,, vagy fiaikat elszedi, 1 fttól 10 ftig terjedhető pénzbüntetéssel sújtandó. Ismétlés eseteiben a büntetés megkétszerezendő oly módon, hogy a kiszabandó büntetés a megelőző esetben alkalmazottnak mindig?, kétszeresét tegye. 37. §. A ki tiltott időben vadat hordoz, árul vagy vesz, ha a vad nála találtatik, 2 fttól 10 ftíg,ismétlés esetében 25 ftig terjedhető pénzbüntetéssel sujtatik, azon felül az ily időben talált vad a helyi szegények javára mindig elkobzandó. 38. §. A ki ebét szándékosan valamely reá nézve tilos vadászati térre viszi, vagy ha ott valamely eb gazdája nélkül találtatik, annak gazdája 1 fttól 5 ftig terjedhető büntetéssel sujtatik. 39- §• Aki a vadászati téren talált valamely idegen ebet megöl: értékének megtérítésén fölül 10 fttól 25 ftig terjedhető pénzbüntetésben marasztalandó. 40. §. . Ha az ezen fejezetben elősorolt esetekben a vadban is kár okoztatott: a vadászatra jogosult azon biróság előtt, mely a büntetés kiszabására illetékes, egyúttal kártérítést követelhet. 41. §. Ha kiskorúak, vagy oly személyek ítéltettek pénzbüntetésre, kik gyámság vagy gondnokság alatt állanak: a kiszabott büntetésért a szülők, a gyám, vagy gondnok felelősek. 42. §. Ha valaki egyszerre több kihágásért kerül vád alá, a büntetés minden egyes kihágásért külön kiszabandó. 43. §. A pénzbüntetések fele mindenkor a vadászattulajdonost, vagy ha a vadászat haszonbérbe van adva, a haszonbérlőt illeti, másik fele azon község szegényei javára esik, melynek határában a kihágás elkövettetett. Ha a kihágást a tulajdonos vagy haszonbérlő követte el, vagy nem tudatik, hogy a kihágás kinek tulajdonán történt: az egész pénzbüntetés a szegények javára esik. Ha pedig a kihágás ugyan egy alkalommal több határban követtetett el r a pénzbüntetés egyik fele KÉPVH. IROMÁNYOK. 186 & / 8 V. 39