Képviselőházi irományok, 1865. V. kötet • 251-312. sz.

Irományszámok - 1865-306. Vadászati törvény

CCCVI. SZÁM. 306. szám. (CCI/XXIX. ÜLÉS, 2442. JEGYZŐKÖNYVI P0NT.J Vadászati ELSŐ FEJEZET. A vadászati jogról. 1. §. .." : A vadászati jog a tulajdonjognak elválaszthatlan tartozéka. \ 2. §. A tulajclonos, vagy a kinek az jogot vagy engedélyt adott, a vadászatot ezen törvényben meghatározott korlátok között saját jószágán szabadon gyakorolhatja, ha az: 1. egy tagban vagy összefüggésben álló részekben legalább 200 holdra terjed, holdját 1200 • ölével számítva, habár több határban fekszik vagy utak, vasutak, csatornák, folyók vagy patakok által hasittatik is; vagy ha a jószág 2. két száz holdnál kisebb ugyan, de kerítéssel kellőleg el van zárva, vagy belső telket vagy szigetet képez. 3.§. A 2-ik §. alá nem tartozó ingatlanokon a vadászati jog mindig haszonbérbe adandó. (11. §.) Az egy határbeli tulajdonosok, illetőleg a község, melyhez a jószág tartozik, kötelesek a vadászati jogot együtt haszonbérbe adni. A haszonbér a tulajdonosokat jószágaik terjedelméhez mért arányban illeti. A közös tulajdonra eső részlet azon kulcs szerint lesz felosztandó, mely a tulajdonjogra, vagy a közös jószág más jövedelmeire arányul szolgál. Ha az arány ily módon sem lenne megállapítható : az egész haszonbér a községet illeti. - . 4. §. Azon községekben, hol a birtokszabályozás és az úrbéri elkülönözés még nem eszközöltetett, a vadászati jog a községi közös legelőkön és erdőkben a községet; azon erdőkben, melyek a korábbi földesúr tulajdonát képezik ugyan, de a volt jobbágyokat illető faizási vagy egyéb szolgalmakkal vannak terhelve, kizárólag a volt földesurat; irtványokon, udvartelki, bérfizetés mellett bírt (curialis és censualis) vagy hegyvámtized és egyéb úrbéri természetű tartozásokkal terhelt ingatlanokon pedig a jelenlegi birtokosokat illeti. A birtokszabályozás és elkülönözés megtörténte után az uj tulajdonjogi állapotra a 2. 3. és 11. §§. határozatai alkalmazandók. törvény.