Képviselőházi irományok, 1865. V. kötet • 251-312. sz.
Irományszámok - 1865-305. Jelentése az állandó pénzügyi bizottságnak az 1868-ik évre előterjesztett államköltségvetés tárgyában
CCCV.SZÁM. 267 hatlan tökélyesitések, s folyton folyó szervezkedés igen jelentékeny költségeket okoznak, másfelől pedig a közhatóságok, hivatalok és megyék a távirdai intézetet szerfeletti mértékben és minden dij-fizetés nélkül használják fel, tehát a költség-szaporodás a voltaképen kiérdemlett dijak által nem fedeztethetik. A bányakapitányságokra előirányzott költségtételek tárgyalásánál felmerült azon kérdést illetőleg, nem volna-e költségkímélés tekintetéből kívánatos, hogy a bányakapitányságok és bányabiróságok, ugy mint azt már az országbírói értekezlet is czélba vévé, egyesittetnének ? a bizottság véleménye oda járul, miszerint az egyesités által fontos igazságszolgáltatási érdekek sértethetnének, miután gyakran megtörténnék, hogy a kétféle hivatásban eljáró hatósági közeg, biró és fél egy és ugyanazon időben volna; minek folytán egy e tárgyban intézkedő részletes törvényjavaslatnak az országgyűléshez való beterjesztése szükségesnek elismertetett, és az illető minisztérium részéről kilátásba is helyeztetek. A költségvetés 33. fejezetében foglalt földtani intézetre vonatkozólag továbbá kimondandónak véli a bizottság, hogy a minisztérium törekvése oda legyen irányozva, miként az e czélra megszavazott összeg egy ön 41 ló magyar földtani intézet életbe léptetésére fordíttassák, egyidejű figyelemmel arra, hogy idegen jeles szakférfiak munkásságának, az intézet felügyelete alatt és érdekében, igénybevétele ki ne zárassák; s mi se mulasztassék el, a mi ez irányban akár tudományos, akár közgazdasági országos czéljaink megvalósítására kívánatosnak mutatkozik. A szükséglet 31. fejezetének 3. cziménél előforduló jegyzetre nézve végül a bizottság azon óhajtást fejezi ki, miszerint szükségesnek látszik, hogy jövőre az e pont alá foglalt bevételi és kiadási tételek teljesb áttekinthetésére olykép szerkesztessék a költségvetés, hogy az alapok jövedelmei a részletesen felsorolt bevételeknek rovatában, a kiadások pedig ugyan ilyképen a költségek közt előirányoztassanak, s egymástól kellőleg megkülönböztessenek. Jvll. Vallás- és közoktatásügyi minisztérium. A vallás és közoktatási minisztérium költségvetésére vonatkozólag az alulírott bizottság a következőket tartja előrebocsátandóknak: Először: Az e minisztérium központi osztályában alkalmazott hivatali személyzet még azon számviszonyban is, a mely a bizottság által indítványba hozott törlések és megszoritásak után előáll, szerfelett nagynak, s ép azért a budget kiadási tételeit mérteken túl igénybe vevőnek mutatkozik. E körülmény azonban abban találja indokát, hogy, mint a minister úr előterjesztéséből kiderült, egyfelől a különböző hitfelekezetekuek ez iránybeli igényletei sehol sem nyilatkoztak oly terjedelemben , mint ép a vallás- és közoktatásügyi minisztérium irányában; másfelől abban, hogy a jelen átalakulási és szervezkedési időben ezen minisztérium feladatai és teendői is szerfelett sokoldalúak és nehezek, a mennyiben több tekintetben gyökeres reformok és szervezési munkálatok keresztül viendők, mely végből több magasb rangú és tekintélyes munka-erőkként ismeretes szakférfiaknak alkalmazása kikerülhetetlen vala, nem is említve azt,hogy a jelen minisztérium hivatali személyzetének nem kis részét (eddigelé legalább) az e minisztérium ügykörébe tartozó különféle alapok és alapítványok kormányzása is veszi igénybe, s igy az igazgatás legfontosb érdekeinek csorbítása nélkül a kellő számarányú hivatali közegeket nélkülöznie lehetetlen. Másodszor: A mi a minisztérium költségvetésének 39-ik fejezetében foglalt azon tételeket illeti, melyek az egyes hitfelekezeteknek vallás-egy házi ezé Íjaik előmozdítására és segélyezésére az állampénztárból kiszolgáltatandó járulékokat foglalják magokban, szükségesnek tartja a bizottság különösen kiemelni azt: 34*
