Képviselőházi irományok, 1865. V. kötet • 251-312. sz.

Irományszámok - 1865-251. Jelentése a pénzügyi bizottságnak az egyenes adókra vonatkozó törvényjavaslatok tárgyában

4 CCLI. SZÁM. össze nem esik azon tiszta jövedelemmel melyet például a helyenkint divatozó vételárak és földbérek összevetése kifejezésre hoz, de még csak nem is mindenütt egyenlően esik attól távol. Ez oka, hogy mig ott, hol a katasztrált tiszta jövedelem a valóságos tiszta jövedelmet megközelíti, vagy épen eléri, még inkább pedig ott, hol azt túlhaladja, a közel 30%-nyi földadó alig elviselhető, mig másutt, hol ennek netán messze mögötte marad az, ilyennek csak látszik. Az aránytalanság, mely kezdet óta kiáltó volt, idővel mind érezhetőbb s egyszersmind bántóbb lett, a szerint, a mint mind nagyobb és nagyobb teher rovatott ki az igazságtalan alapon, a 16%-nyi törzsadónak, a földtehermentesitési járulékon kivülis 21-re, azzal együtt pedig közel 30-ra felemelésével. A valódi s a katasztrált tiszta jövedelem közötti különbség helyenkint nagyon is egyformátlan lévén, az erre egyenlően kirótt adó, amarra áttéve, igen egyenlőtlennek bizonyul. E baj mindenesetre orvoslásra vár; de orvoslását csak uj vagy legalább kijavított kataszter teszi lehetővé, a mi pedig hosszabb időt kivan. Épen azért minél előbb megkezdendő leszen, addig az adótételek minden szállítása változatlan hagyná a létező aránytalanságot. Az adótehernek már most arányosabbá tételére többet tehetni a házadó terén. Mint minden más, ugy ez adónak is természetes tárgya a tiszta jövedelem ,s igy a haszon, melyet a ház hajt. A nyers hasznot, melynek bizonyos része képezi a tiszta jövedelmet, tényleg kibérelt épületeknél, jó hiszemü eljárás mellett, egész szabatossággal megmutatja a bér. Ennélfogva a házak megadóztatásának legjobb, sőt egyedül jó módja, a bér után adóztatás ; jobb, mint a mi külső jelek után indul, legyenek bármelyek ama külső jelek, mint például ablakvagy szobaszám. Csak helyeselhette azért a bizottság, ha a miniszteri törvényjavaslat elvül állitá föl, hogy a tényleg kibérelve levő épületek, különbség nélkül mindenütt, a bér összege után fizessék az adót. De az átlag is bizonynyal igen magas földadóhoz mérve is magasnak találta a javaslatba hozott 25 %-ot. Magasnak találta, mivel meg kellé gondolnia, hogy a háznak nem csak jövedelme, hanem állaga is ki van téve oly esélyeknek, minők a földet nem veszélyeztetik; meg kellé gondolnia, hogy a háznál mindig a valódi tiszta jövedelemre rovatik az adó, azon tiszta jövedelemre, melyet — másként mint a földjövedelemnél — semmi szorgalommal sem lehet emelni, a nélkül, hogy az adó is ne emelkedjék egyszersmind; és végre meg kellé gondolnia azt is, hogy a katonatartás kötelezettségében a házra jelentékeny külön teher is nehezül. Mind ez okokból annak alábbszállitását hozza javaslatba. Véleménye szerint Buda-Pesten a 100 ft után eddig fizetett 23 ft 32 kr. helyett 24, másutt, ha a lakrészeknek legalább fele bérben áll, 20, különben pedig 16 °/°-ban lenne az megállapítandó. E fokozatosság alapja az, hogy 24, sőt 20 %-os házadó sem viselhető el máskép, mint ha azt egy részben a bérlőkre lehet hárítani. Ez áthárítás lehetősége pedig, köztudomás szerint, legnagyobb Buda-Pesten, kisebb minden más helyen, egyenes arányban csökkenvén a bérlakok keresletének alábbszállásával. Ide járul azon tekintet is, hogy az igazságos adórendszert nemcsak következetesen, de lépcsőzetesen is kell keresztül vinni, mint ezt előterjesztésében a pénzügyminiszter is igen helyesen megjegyzé. E lépcsőzetességre való köteles tekintet egyátalán tiltja a béradónak a javaslatba hozott magasságba^ minden kibérelt házra, különbség nélkül kiterjesztetését. Oly ugrás lenne ez, a melynek mását alkalmasint hijába keresnők. Ha tényleges berekül csak azon összegeket veszszük is, melyeket a miniszteri törvényjavaslat mond felvehetőknek, akkor is az lenne az eset, hogy nem ritkán tízszer annyit kellene fizetni, mint eddigelé kellett. S e roppant ugrás nem csak a fölvett öszszegekért tettleg kibérelt^'házak adójában állana be, hanem a ki nem béreltekében is, ha eddig osztályadó alatt állott oly királyi vagy mezővárosban feküsznek, melynek lakossága az 5000 meghaladja, sőt — körülbelül V7~del kisebb tételekkel — azokéban is, melyek kisebb népességű városokban vannak. A pénzügyi bizottság ugy látta, hogy vagy el kell ejteni azon igazságos elvet, hogy ott, hol bér van, nem kell külső jelekből