Képviselőházi irományok, 1865. IV. kötet • 193-250. sz.

Irományszámok - 1865-239. Jelentése az osztályokból alakult központi bizottságnak a zákány-zágrábi, hatvan-miskolczi és magyar éjszak-keleti vasutvonalak iránti előterjesztésekről

CCXXXIX. SZÁM. 303 1. A közmunka-és közlekedésügyi miniszter meghatalmaztatik, hogy a hatvan-miskolczi vasút végleges megállapításánál birálat alá véve Gyöngyös városnak előterjesztett kérelmét, mely a most ne­vezett vonalat a városhoz közelebb vezettetni kivánja, ha e kérelmet olyannak találná, mely a kor­mány által javaslatba hozott vondnak sem hosszát, sem költségeit tetemesen nem neveli s az országos forgalom érdekeit más szempontokból sem veszélyezteti: az építést Gyöngyös város kívánságának megfelelőleg eszközöltesse. 2. Hogy ezen vonal építésénél Eger város és vidéke érdekei szintén számításba jőjenek ; de egyszersmind az épités azon főszempontja se szenvedjen, hogy a fővonal Kápolna és Mező-Kövesd közt a legegyenesebb irányban vezettessék : a közmunka- és közlekedésügyi miniszter meghatalmaz­tatik Eger várost a hatvan-miskolczi vonallal, valamely legalkalmasabbnak mutatkozó ponton, szárnyvonaláltal hozni kapcsolatba oly módon, hogy ezen vonal a szükség és körül­mények szerint idővel Egerből a gömöri vasipar-telepek felé, folytattathassék; ez okból az egri pályaudvar hova épitése miniszteri elhatározásnak tartatik fen. Ezen indítványok határozati javaslat alakjában a III. sz. alatti melléklettel vannak előter­jesztve. A törvényjavaslat egyes szakaszaira nézve a közp. bizottság következő módosításokat indít­ványoz : A czimet a bizottság nem változtatja. Az 1-ső §. csak a 2-ik §-szal összefoglalva képezvén egészet, e tekintetből a bizottság a két szakaszt összefoglalni javasolja, s ez esetben az első sor kezdő szavai magyar kir. kihagyan­dók; ugyanazon sorban előforduló minisztérium helyett: „miniszter" teendő; a szakasz utolsó sora pedig a 2-ik szakaszszal igy lenne összefoglalandó: „kötött szerződést, ennek alapján a ne­vezett vasatvonalak országos költségen rendeltetnek kiépíttetni." A 3-ik §. (e módosítások szerint 2-ik) 7-ik sorában a betűkkel kiirt „harminczkilenczezer ötszáz" tétel után: „osztr. ért." szavak ékelendők be. A 4-ik §. (e módosítás szerint 3-ik) első sorában e szó után „alföldi," melyből az i betű elha­gyandó, a következő szavak írandók: „fiumei vasút nagyvárad-eszéki része"; ugyanezen sorban a „ren­delkező", és „törvény" szavak közé „1868 . .." igtatandó. Az 5-ik (vagyis e módosítás szerint a 4-ik) §. első és második sorában a törvényhozótest levéltárába helyett: „az országos levéltárba" teendő. A törvényjavaslatnak ezen módosítások értelmében kijavított szervezete a IV. sz. alatti mel­léklettel van előterjesztve. A közp. bizottság harmad sorban tárgyalás alá vette a magyar éjszakkeletivasut­v o n a 1 engedélyezésére alapul szolgáló feltétel-pontozatokat, valamint az ezek tárgyalásáról vezetett bizottsági jegyzőkönyvekben foglalt megállapodásokat. Hogy azonban a nagy horderejű kérdés kellő szabatossággal, s a czélzott eredmény biztos kilátásával oldathassák meg, s hogy ekkép a képviselőház tárgyalása alá oly munkálat terjesztethessék, melynek alapján a törvényhozás minden fenakadás, s az adatok helyességére vonatkozó minden kétely nélkül, ugy a javaslatba hozott feltételek egész s tiszta átértésével intézkedhessek : szükségesnek tartá a közp. bizottság ezen feltételi pontozatokat, egybehasonlitva a rajok vonatkozó jegyző­könyvi megállapodásokkal, egy alakszerű engedély-okmány-tervezetbefoglalni, s a fel­tételeket szakaszokra osztva, az egész okmánynak a biztos megvitatásra s majd beczikkelyezhetésre alkalmas szerkezetet adni.

Next

/
Thumbnails
Contents