Képviselőházi irományok, 1865. IV. kötet • 193-250. sz.
Irományszámok - 1865-236. Együttes jelentése a képviselőház által kiküldött vasuti és pénzügyi bizottságnak a hatvan-miskolczi, a zákány-zágrábi és az éjszak-keleti vasut vonalak tárgyában
GCXXXVI. SZÁM. 289 Részes kiírás a pénzügyi bizottság f. é. május 4-én és 5-én tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Ülés május 4 én 1868. Jelen voltak: Somssich Pál elnök, Hóllán Ernő államtitkár, Ghyczy Kálmán, Várady Gábor, PrugBerger József, Szontagh Pál, Klapka György, Pulszky Ferencz, b. Bánfy Albert, Trefort Ágoston, gr. Bethlen Farkas, Zsedényi Ede és az alulirt jegyző. Tárgyalás alá vétetvén a Zákánytól Zágrábig és a Hatvantól Miskolczig terjedő vasutvonalak kiépítésére vonatkozó törvényjavaslat s az ahhoz csatolt építési szerződés, s folytonos figyelemben tartatván a vasúti bizottságnak azokra vonatkozó észrevételei: a pénzügyi bizottság mindenek előtt azon kérdést találta a kormány képviselőjéhez intézendőnek, mi okon mellőzte e vonalak kiadásánál a csődhirdetést s hagyta ennélfogva" fölhasználatlanul a nagyobb verseny lehető előnyeit ? KBPVH. IBCMÁNVOK. 186 4 / 8 . IV. Hóllán Ernő államtitkár a képviselőház azon végzésére utalván, mely a kérdéses vonalak kiépittetését kötelességévé tette a kormánynak, kiemelé, hogy maga e végzés, nyilvánosságát és hatályát tekintve, fölért bármely csődhirdetéssel. A mint hogy tudomásul is vették azt a vállalkozók s jelentkeztek az illető minisztériumnál. A rendes engedélyezés és jövedelembiztositás utján építést azonban gátolta a kérdéses pályavonalak igen is kicsiny terjedelme s más pályáktól függő állapota. Nem volt hát más mód, mint vagy a szomszédos pályák tulajdonosainak adni át, vagy az állam költségén épitni azokat. Előbbit a zákány-zágrábi vonalra nézve a kormány nem akarta, a hatvanmiskolczira nézve pedig a tiszai vasuttársulattal megkezdett alkudozások eredmény nélkül maradtak, így jött létre a Weikersheimmal való egyezmény, azon házzal, mely teljes mértékben nyújtja nem csak az anyagi, de az ily vállalatoknál elengedhetlen azon értelmi biztosítékot is, a melyre való tekintet áll épen útjában a formaszerü csődhirdetéseknek. 37
