Képviselőházi irományok, 1865. IV. kötet • 193-250. sz.

Irományszámok - 1865-196. Törvényjavaslat a Nagyváradról Eszékig s a Baranyavárról Villányra vezetendő vasutak épitése tárgyában

CXCVI. SZÁM. 17 Az első öt év lefolyása után, melyekre a fentebbi maximai árszabás érvényben marad, joga van a kormánynak az árszabásokat a viszonyoknak megfelelöleg szabályozni és ezen szabályozást öt évről öt évre megújítani. Ha az engedélyesek a szabályozást megelőző öt év közül két évben a biztosított államsegélyt igénybe nem vennék, akkor azjárszabás szabályozása csak is az engedélyesekkel egyetértőleg eszközölhető. Ha ellenben az említett öt év alatt nem fordulna elő két segélymentes év, akkor az állam­kormánynak szabadságában állana a szabályozási jogot az engedélyesek előzetes meghallgatása után gyakorolni. A mennyiben későbbi törvények a vasutak menet- és vitelbéreit szabályoznák, azon törvé­nyek ezen engedélyezett pályára is teljesen érvényesek lesznek. A többi tárgyak fuvarárát, a mellékdijak megszabását, azok osztályozását és egyéb for­galmi határozmányokat illetőleg szabályul tekintendő, hogy az ide vonatkozó dijak és megállapítá­sok semmi esetben sem lehetnek magasabbak és terhesebbek, mint a barcs-pécsi pályán megállapítottak. Az árszabásoknak megállapított öt évről öt évre eszközlendő szabályozhatása esetleg az utóbbi megállapításokra is kiterjed. 11. §. Az engedélyeseknek megengedtetik, hogy a szedendő vitel- és fuvardíjakat belföldi ezüst­pénzben számítsák, ugy mindazonáltal, hogy az árkelet tekintetbe vételével járó illetéket országos értékben tartozzanak elfogadni. Az árszabás átszámítása országos értékre, az engedélyesek megkeresése vagy a koruiány rendelkezése folytán, hónapról hónapra a közvetlen múlt hóbeli átlagos ezüst árkelet szerint fog esz­közöltetni. 12. §. Az árszabások a 10-ik §-ban meghatározott legfőbb magasságból leszállíthatok egészben, vagy csak a tárgyak egyes nemeire, az egész vonal hosszában vagy csak a pálya egyes vonalsza kaira, egyik vagy mind a két irányban, minden szállítási távolságokra egyenlőn, vagy azok növek­vése esetére nagyobb mérvben. Az ekként leszállított árszabások a jóváhagyott korlátok között ismét felemelhetők, de csak három havi alkalmazásuk után. Ha egy szállító vagy rakomány-vállalkozó bizonyos feltételek alatt fuvarbérleszállitásban vagy egyéb kedvezményekben részesül, ugy ezekben részesiteni kell minden szállítót és vállalkozót ki ugyanazon föltételeket elfogadja, ugy mindazonáltal, hogy személyes előnynek semmi esetre hely ne adassék; mindezen kedvezmények színleges áttérités (refactio) alakjában sem járhatnak. Egyébiránt e tekintetben is joga van a kormánynak az árszabásokat a 10. §. értelmében sza­bályozni. 13. §. A katonaszállitás leszállított árszabások szerint eszközlendő, és pedig az egyrészt a hadügy­minisztérium, másrészt a vasutigazgatóságok, név szerint az osztrák állam-, déli-, Erzsébet-császárné­gácsországi-, Károly-Lajos-, tiszavidéki vasút és a déí-éjszak-német kapcsoló pályatársaságok igazga­tóságai között (1860. 50 darab 262. szám) megkötött egyezmény alapján, melynek szabványai ezen engedélyokmány kiegészítő részét képezik. Azon esetre, ha a fentebbi összes pályákkal vagy azok többségével a katonaszállitás iránt az állam részére kedvezőbb egyezmények jönnének létre, ezek az engedélyezett pályára is érvénye­sek lesznek. KÉPVH. IROMÁNYOK. 186 S / 8- IV. 3

Next

/
Thumbnails
Contents