Képviselőházi irományok, 1865. IV. kötet • 193-250. sz.

Irományszámok - 1865-230. Jelentése a képviselőház osztályaiból alakult központi bizottságnak az alföldi vasut iránt tett előterjesztésekről

206 CCXXX. SZÁM. közforgalom érdekéből és a pálya fenállásának biztosítására, nem különben a törvényes határozmányok teljesítése szempontjából szükségeseknek fognak találtatni. Ha az épités kivitelénél épitész-gazdálkodási vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a részlettervek megváltoztatása kívánatosnak vagy szükségesnek mutatkoznék, ez esetben az ily változtatás megengedése a kormánytól lesz kikérendő, mi által egyébként se a pálya tervezett főirányának változást szenvedni, se azon esetnek bekövetkezni nem szabad, hogy, szemben az elfogadott vonallal, a lejt- és irány viszony ok kedvezőtlenebbekké váljanak. A terület megszerzése, valamint a pálya alépitménye, egyelőre annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egynyomu sinuthoz és a kitérőkhöz, nem különben az állomásokra megkívántatik. Ha azonban a forgalom annyira gyarapodnék , hogy az átlagos bruttó-jövedelem egymást követő két évben mértföldenkint 120,000 o. é. ftot ezüstben fölülhaladna, akkor az engedélyesek egy második sinutat kötelesek elkészíteni, minden kártalanítás nélkül. A maximai emelkedési viszony egy kétszázadra ('Aoo) szabatik meg. A kanyaradásoknak a nyílt pályán nem szabad 2000'-nál kisebb fél átmérővel birniok. A pályatest töltéseinek és bevágásainak korona-szélessége, ott mérve, hol a sinek a talpfán feküsznek, 12,65 lábra határoztatik. Minden(30)harmincz láb ivközön aluli műépitmény, valamint avaspálya áthidalása Szegednél, kőből és vasból lesz kiállítandó. A többi műépitmény, valamint az épületek átalában, főkép az időnyerést tekintve, fából lesznek kiállíthatok. A dunai átkelés nem szilárd hid, hanem úgynevezett vasutrév által (hasonlón mint Rheinhausennél a Rajnán), apálya építése pedig a Duna mindkét partján ezen vasátrévnek megfelelőleg fog eszközöltetni. A felépítményhez tölgy- vagy itatott (impraegnált) bükkfából készült talpfák és olyan sínek veendők, melyek egy láb hosszúságban 20y

2 vámfontot nyomnak. A sinek, talpfák és felépítmény minden egyéb alkatrészei alakjára nézve, az engedélyesek azon szabályokat és szabvány-rajzokat fogadják el kötelezőkül, melyek a kormány által az államköltségen foganatba vett vonalak felépítményeire nézve megállapittattak. 3. §. A kormány azon kiadásait, melyek a Csaba és Szabadka között megkezdett vasúti építkezésekből felmerültek, és az átadás napjáig még fel fognak merülni, az engedélyesek kötelesek alföldi vasuttársasági, név szerinti értékű (pari cours) és kibocsátásuk napjától kamatozó részvényekben viszszafízetni. Ezen részvények kiadása a kormány részére az első részvény-kibocsátással egyidejűleg történik. A kormány intézkedni fog, hogy az eddig bevégzett építmények átadása közvetlenül jelen engedély kiállítása után eszközöltessék. 4. §• Az engedélyesek a nagyváradi közös pályaudvar létesítése iránt a magyar királyi vasutépitészeti igazgatósággal, a békes-csabai, szegedi és villányi pályaudvarok közös használata iránt pedig a tiszavidéki, a cs. k. szabadalmazott állam- és mohács-pécsi vasúttársaságokkal egyezményt köthetnek a három társaságot illetőleg, fentartva a kormány jóváhagyását. A fizetendő járadék ezen közös pályudvarok használataért az üzleti költségekbe felszámitható. A kormány fentartja magának a jogot, hogy a mennyiben más pályák beszakadása, pálya-