Képviselőházi irományok, 1865. IV. kötet • 193-250. sz.

Irományszámok - 1865-226. Együttes jelentése a képviselőház által kiküldött vasuti és pénzügyi bizottságnak a nagyvárad-eszéki vaspálya és ebből kiágazó baranyavár-villányi szárnyvonal engedély-okmányának tervezetét s a vonatkozó törvényjavaslatot illetőleg

186 CCXXVI. SZÁM. 7-§A közhasználatra szolgálandó vasútépítési engedély csak meghatározott időre adatik. Ezen idő 90 évet meg nem haladhat, de a fenforgó viszonyokhoz képest kevesebb számú évekre terjedhet. Az ilyes engedély tartamának határideje azon napon kezdődik, melyen a vasút egészen vagy résaben a közönség használatára megnyittatik. 8.§. Az engedély tartamának letelte után magának a vasútnak s a földnek és területnek, és a hozzátartozó építményeknek tulajdona tüstént a törvény erejénél fogva kárpótlás nélkül és közvetlenül az államra száll; ezekre nézve azonban minden, kizárólag a szállításra szolgáló tárgyak, ingóságok, készletek és fekvőségek tulajdona, ha csak külön megállapodás nem történt, a vállalkozóknál marad. A vállalat köteles a vasutat minden tartozékával együtt jó karban és használható állapotban átadni. A hatóságoknak különös kötelességévé tétetik a fölött őrködni, hogy az engedély tartamának leteltét megelőző utolsó öt év alatt a szükséges kijavítások azonnal megtétessenek, mire a vállalat szükség esetében kényszerítő eszközökkel szorítandó. 9. §. A vasút épitésére nyert engedélyivel rendszerint (ha az engedélyezési okmány különös megszorításokat vagy kikötéseket nem foglal magában) a következő engedmények járnak : a) A vasutvállalat jogot nyer arra, hogy a jóváhagyott tervben előadott irányban vasutat építhessen. A mennyiben az épités czéljából s annak befejezéséig az épitŐ szerek szállítása végett mellékvonalak előállitása szándékoltatik, erre az építési jóváhagyás kikérendő, s ha a vonal más földjén lenne vezetendő, a földtulajdonos beleegyezését kell kimutatni. b) A vasutvállalat az engedély megadása által az illető vasút épitésére ki záró jogot nyer anynyiban, hogy az engedély tartama alatt senkinek sem szabad a közönség használatára oly más vasutal épiteni, mely ugyanazon vég pontokat uj, hadtani, politikai vagy kereskedelmi tekintetben fontos közbeeső pontok érintése nélkül kapcsolná egybe. Ellenben a kormánynak föntartva marad az engedély tartama alatt is szárnyvonalakra, vagy az engedélyezett vasút folytatólagos irányában létesítendő vasút épitésére más magán vállalatnak engedélyt adni, vagy ilyes vasutakat államköltségen épiteni. c) A közhasznú vasúti vállalatoknak a kisajátítás joga, a kisajátítási törvények értelmében, megadatik, de csak azon területekre nézve, melyek a vállalat létesítésére nélkülözhetlenül szükségeseknek ismertetnek. A határozat ezen szükségesség mérve iránt a közmunka- és közlekedési minisztériumot illeti. Ezen kisajátítási jog foganatba vétele előtt köteles azonban a vasúti vállalat a föld megszerzése és azért adandó kárpótlás iránt a barátságos egyességet megkisérleni, s csak ezen kísérlet nem sikerülte után folyamodni a közmunka-és közlekedési minisztériumhoz a formaszerü_ kisajátítási határozat hozataláért. A kisajátítási határozat jogerőre emelkedése után köteles a vasúti vállalat a kisajátítandó föld birói becsüjét az illető bíróságnál kieszközölni, az e becsű által megállapított összeget a föld tulajdonosának kifizetni, vagy azt, ha a fizetés az elfogadás megtagadása miatt vagy más jogos okokból r.ieg nem történhetik, a bíróságnál letenni, mi után a vállalat a kisajátított föld tulajdonát megnyeri s az építésben e tekintetben többé nem gátoltathatik. Ha azonban a becsünél a birói eljárás szabályai meg nem tartattak, ugy azon tulajdonosnak, ki magasb kárpótlást vél igényelhetni, e tekintetben a törvény útja fenmarad.