Képviselőházi irományok, 1865. III. kötet • 137-192. sz.

66 CLXXIV. ÜLÉS. lalhatja, de annál szivesebben osztozik a kiadott rendeletek erkölcsi felelősségében. Hogy a kormánynak e kérdésben nincs szabatos állása, s hogy nincs azon szerencsés helyzetben, hogy nézeteiért, melyek bizonyosan nem az elnyomás, nem az alárendeltség, hanem az egyenjogúság és a szabadságra vannak alapítva, alakilag és formaszerüleg is magára vállalhassa a felelősséget, annak okai épen azon irányzatok, melyek az országgyűlésnek és a kormánynak előzékeny lépéseit hasonló felfogással, mint ez a t. képviselő ur előadásában nyilvánult, ismételve visszautasították. Azt hiszem azonban jogosan adhatok kifejezést abbeli meggyőződésemnek, hogy ezen felfogás igen elszigetelt, s hogy talán azon hivatalnokok érdekével lehet összekötve, kiknek elmozdittatását oly nagy sérelemként tüntette fel a t. interpelláló ur. Horvátországnak igenis nagy többsége bizonyosan át fogja látni, hogy Magyarország, mint ez az országgyűlés határozataiból máris kiderült, nem akarja H orvátország elnyomatását, nem akarja alárendeltségét, hanem oly politikát kivan követni, mely bizonyosan viszhangra és elismerésre fog találni. A harmadik, a szerb congressus kérdésére nézve, megvallom nem tudom mit akar a t. képviselő ur, mert ezt is oly hosszadalmas alakban terjesztette elő, hogy a kérdés velejét kivenni nem lehetett. Csak annyit mondhatok, hogy a kormány részéről a belügyminiszter ur már kijelentette, hogy a mint alkalom nyilík, és a mint a teendők megengedik, a szerb congressus ügyében az országgyűlés elé javaslat fog terjesztetni. Mely választ a képviselőház helyeslőleg fogadta, míg az interpelláló képviselő fentartotta magának a jogot máskor nyilatkozni. 1356. Olvastatott ezek után a tizestagu bizottságnak, Böszörményi László képviselő sajtóvétség ügyében beadott pótjelentése, és ugy szinte erre vonatkozólag Böszörményi László képviselőnek ez alkalommal beadott nyilatkozata, mely pótjelentésnek és nyilatkozatnak kinyomatása és szétosztása elrendeltetvén, Ez ügynek tárgyalása folyó hó 18 kán napirendre kitüzetett. 1357. Ugyanezen tárgyra vonatkozó Miletics, Szvetozár képviselő által beadott és felolvasott inditványnak kinyomatása és szétosztása szavazattöbbséggel a végett meg nem engedtetett — Mivel a kérdésben álló indítvány terjedelme és szerkezete nem különben tartalmánál fogva, nem is inditvány, hanem indokolva előadott önálló vélemén y, melynek nyilvánítására és indokolására bármi alakban, a képviselőház beegyezését a végett meg nem adhatta, mivel a tárgy, melyet a nevezett képviselő úgynevezett inditványában már előzetesen megvitatni akart, csak is folyó hó 18-án fog napirendre kerülni, a mikor a nevezett képviselőnek szabadságában álland ez ügyre vonatkozó nézetét és véleményét a ház szabályok értelmében előadhatni. 1358. Utóvégre a képviselőház elnöke felszólítja a házat, hogy az Edelspacher éremgyüjteménye megvétele tárgyában kiküldött bizottságot még egy tag megválasztása által szaporítsa, és e czélból bizottsági tagnak Doboczky Ignácz képviselőt ajánlatba hozza. Mely elnöki ajánlat elfogadtatván, Doboczky Ignácz a nevezett bizottság tagjául megválasztatott. Több tárgy nem lévén Az ülés eloszlott abbeli kijelentéssel, hogy a legközelebbi ülés folyó hó 18-kán fog tartatni.