Képviselőházi irományok, 1865. III. kötet • 137-192. sz.
58 CLXXIV. ÜLÉS. nők pártfogás alá vétessenek, és hazajövetelök lehetővé tétessék, sőt ezek egy része már útban is van haza felé. Állandó érintkezésben vagyok az ottani consulatusokkal, de ezen konstantinápolyi esetről eddig tudomásom nem levén, csak annyit mondhatok, hogy mindent el fogok követni, hogy ezen botrányos visszaélésnek eleje vétessék." Az interpelláló képviselő a választ kielégítőnek nyilvánította. 1354. A képviselőház elnöke jelenti, hogy a kérvényi bizottságra beadott 187 szavazat, mely közt egy üres volt, összeszámittatott, és hogy Cseh Sándor 184, Darvas Antal 183, Gaál Péter 182, Thalabér Lajos 181, Justh József 179, Ivácskovics György 176, Mihályi Péter 176, Dózsa Dániel 175, Lázár Kálmán gróf 174, Horváth Döme 172, Szontágh Pál gömöri 171, Halmosy Endre 166 , Szelestey László 163, Boros Bálint 160 és Besze János 125 szavazattal bizottsági tagoknak megválasztattak. Mely elnöki jelentést a képviselőház tudomásul vévén, a kérvényi bizottságnak megválasztott tagjait a teendők teljesítésére utasította. 1355. Miletics Szvetozár képviselő által beadott három rendbeli interpellatio következő sorrendben felolvastatván: „interpellatio ,,a miniszterelnök úrhoz a Germania-affaire-ben. j,A dunagőzhajózási társaság „Germania" nevű hajóján f. é. augusztus hó 20-kán borzasztó tett követtetett el, mely az egész civilizált világban legnagyobb roszalást és undort gerjesztett, és mely Magyarország és ezen országgyűlés különös figyelmét érdemli. „Azon a nap délután érkezett meg a dunagczhajózási társaság „Germania" nevű hajója Cziczovie kapitány alatt Ruscsukba, Török-Bulgáriában, mely hajón a többi utazók közt ott volt Pavlovics Czvetkó, Szerbia fejedelemség polgára Belgrádból, és Voinow Jováncsa, Románia fejedelemség polgára is. Az első utazott Ibrailból, hol szerb útlevéllel ellátva, kereskedés végett tartózkodott, Radujevácz szerb helységbe, hol áruit kiszállítani szándékozott. „A másik szintén saját ügyei miatt utazott Belgrádba, és egyik sem szándékozott a török partra kiszállani. „A török hatóság Ruscsukban átnézvén mindkettejük utilevelét, az ausztria 1 konzul beleegyezésével mindkettőt ki akarta a hajóból hurczolni, de a hajó kapitánya, noha az ausztria konzultól parancsot kapott, nem akarta őket kiadni. Midhád pasa ezután az ausztriai konzullal és katonákkal eljött a partra, és megparancsolta, hogy az utazók mind a hajóból kiszálljanak, mit a többien n eg is tettek; csak a fennevezett kettő, tudván, hogy őket elfogni szándékoznak, bezárta magát védelem végett az első hely teremébe. Minden hősies védelem mellett azonban a katonáktól legyőzettek, legborzasztóbb módon leöldököltettek, holttestök pedig Ruscsuk utezáin vonatott és töretett. „A szerb kormány kért és most is kér elégtételt e hajmeresztő tettért, mely az ő polgárán követtetett el. A mennyire tudatik, az ausztriai kormány saját réazéről csak annyit tett, hogy az illető konzult megdorgálta és a disponibilitás állapotába helyezte.
