Képviselőházi irományok, 1865. III. kötet • 137-192. sz.
Irományszámok - 1865-156. Bizottsági pótjelentés a fentebbi tárgyban
CL VI. SZÁM. 29 bíró. az esküdtszék s a törvényalkalmazó biróság illetőségéhez és jogköréhez utasitvák, viszont más részről köteles a ház minden egyes esetben, a gondjaira bizott mentelmi jog érdekében, komolyan megvizsgálni, s egyszersmind érdemleg el is dönteni, vajon az állitólagos vád tárgya, melynek alapján az engedély kéretett, olyan-e, mely hazai törvényeink szerint és törvényes biróság előtt indítandó keresetre alkalmas alapul kinálkoznék, ha valónak bizonyulna be? s vajon megvan-e az állitólagos bün vagy vétség és a megtámadott orsz. képviselő személye közt az összefüggés vagy vonatkozás olyan jelensége, mely azon föltevésre nyit tért, hogy a birói eljárás szabad és szabatos lefolyásának érdekében, és az igazságszolgáltatás függetlenségének szempontjából, a megtámadott orsz. képviselő ellen is kiterjesztendő birói vizsgálat, és annak eredményéhez képest az esetleges perbefogás szüksége csakugyan előállhat ? A bizottság ez irányelveket tartotta szem előtt jelenben is ; midőn a hozzá utasított okmányok fölött tanácskozott. Nem vizsgálta tehát, vajon követtetett-e el csakugyan sajtóvétség a váczi levél által? mert e kérdés eldöntése kizárólag a törvényes biróság jogköréhez tartozik; nem vizsgálta a jelzett körülményeknél fogva azt sem, vajon, ha talán a sajtó vétség csakugyan elkövettetett, ki vagy kik követték el azt, ki vagy kik ellen indítandó meg a birói vizsgálat, ki vagy kik idézhetők vagy idézendők pörbe, s ki vagy kik, és mily sorrendben büntethetők vagy büntetendők ? Hanem vizsgálta azt, ami már a zaklatás kérdésének igazságos eldöntésére múlhatatlanul szükséges, és a ház jogköréhez is tartozik : vajon az, ki netalán a királyi ügyek igazgatója, mint közvádló által jelzett módon izgat, sajtó vétséget követett-e el az 184 7 / 8 XVIII. törvény szerint? s vajon az állitólagos sajtóvétség és Böszörményi László személye közt megvan-e az összefüggés vagy legalább a vonatkozás oly jelensége, melynél fogva Böszörményi Lászlónak, mint felelős szerkesztőnek, birói vizsgálat alá vonatása az igazságszolgáltatás érdekében szükségessé válhatik, esetleges perbefogatása pedig, bizonyos körülmények között és bizonyos előzmények mellett, nem tartoznék a jogi lehetlenségek sorába? E kérdésekre a bizottság jelenben is csak igennel felelhet. Mert tagadhatatlan, hogy a ki netalán a közvádló által jelzett módon izgat, azaz 184 7 / g XVIII. 6. 7. §§-ai szerint csakugyan sajtóvétséget követett el; mert a bizottság vélekedése szerint, az e helyt értelmezni nem kívánt 184 7 / 8 XVIII. t. ez- 30dik §-a 1-ső és 3-dik pontjának, s az ugyanazon törvény 33-dik §-ának egybevetett rendelkezése nem látszik kizárni azon föltevést , hogy az időszaki lapokban elkövetett sajtó vétség a hatóság elnökségéhez beadott hivatalos nyilatkozatban fölemiitett valamennyi személynek, tehát a bejelentéshez képest a szerzőnek, a szerkesztőnek, a kiadónak, a lap- és nyomdatulajdonosnak egyaránt felróható; végre mert tagadhatatlan, hogy a kérdéses váczi levél, melyben a közvádló sajtóvétséget lát, csakugyan a Böszörményi László által szerkesztett „Magyar Újság" f. évi 128-dik számában jelent meg. Midőn tehát a bizottsághoz utasított uj okmányok a zaklatás kérdésére nézve uj adatokat, uj álláspontot teljességgel nem szolgáltattak, s egyedül a közvádló érvelésére vonatkozva, annak alapkérvényében kiemelt, s a váczi levél közzétételének körülményeire nézve fenforgott azon kételyt oszlatják el, a mely kételyre s az abból levont érvelésre a bizottság, a maga indokolt szempontjából, és szemben a közvádló által jelzett ügyállással, első alkalommal sem helyezett, s most sem helyezhet súlyt; midőn továbbá a közvádló ugy alap-, mint pótkérvényében, némileg ugyan különböző érvelés mellett, de mindig ugyanazon egy és olyan cselekvényre utal, mely ha megtörtént, hazai törvényeink szerint a lap felelős személyeinek csakugyan felróható s bizonyos sorrendben egyszersmind meg is büntethető sajtóvétségnek tekintethetik : még a hozzá utasított uj okmányok tartalmának gon-
