Képviselőházi irományok, 1865. III. kötet • 137-192. sz.

Irományszámok - 1865-139. Törvényjavaslat az államadósságok évi járulékai egy részének a magyar korona országai által elvállalásáról

CXXXIX. SZÁM. & további változás alá nem eső évi járulékot fizetnek, ebből 12,000,000 forintot érez pénzben. Ha azon­ban az előbbi §-ban fentartott bizottsági átvizsgálás által az államadósságnak 1867 végén való állására nézve lényeges tévedés mutatkoznék,akkor az itt megállapított állandó hozzájárulási összeg is e külön­bözetnek megfelőleg lesz helyreigazítandó, s ennél azon felosztási arány veendő mérvül, mely kiszá­mításánál szolgált alapul. 4.§. Egyszersmind egyezésileg megállapittatik, hogy 1868. május l-ig törvényjavaslat terjesz­tessék elő alkotmányos tárgyalás végett, mely által a jelenleg létező különféle adóssági czimek lehe­tőleg kimerítő módon egységes járadékadóssággá változtassanak át, s a pénzügyeknek tőkevissza­fizetések általi terheltetése lehetőleg kevesbittessék. A mi azon adósságezimek tőkevisszafizetéseit illeti, melyek természetöknél fogva ily egységes járadékadóssággá átváltoztatásra nem alkalmasak, ezekre nézve törvényesen megállapítandó, hogy a visszafizetésökre megkívántató összegek jövőbeli egységes járadékadóssági kötvények kibocsátása által szereztessenek évenkint be, s hogy az ezen pénz­szerzésből származó tehertöbbletet a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok vállalják el, s hozzá a magyar korona országai által csak évenkinti egy millió forintnyi *) állandó összeg fizettessék**); ellenben minden, e törlesztések folytán eleső kamatoknak, valamint a statusadóssági ka­matszelvények és sorsjátéknyeremények után fizetendő adóknak is a birodalmi tanácsban képviselt országok javára kell esniök. A fenebbi, ezüstben járó 150,000 forint által azonban a földhitelintézettel kötött s mint­egy feléig magyar uradalmakra bekeblezett államjószág-kölcsön határoztatik törlesztetni, melynek kamatai a 3-dik §-ban megállapított állandó évjárulékban benfoglaltatnak. A magyar uradalmaknak ezen bekeblezett kölcsön alóli teljes felszabadítása után tehát ama 150,000 forintnyi, ezüstben járó fizetés megszűnik,s a tervszerű törlesztés vagy az egész kölcsönnek korábbi visszafizetése szerint az évi kamatjárulék is az államjószág-kölcsönkamatainak Magyarország­ra eső részéhez képest kevesbítendő. A magyarországi pénztárakban elhelyezett biztosítékokat és letéteményeket annak idején a magyar pénzügyi igazgatás fogja visszafizetni. Az ezekért járó kamatok azonban a 29,100,000 fo­rintnyi állandó évjárulékban benfoglaltatnak, s a mennyiben a fizetés Magyarországban történik, ezen összegbe beszámitandók. 5. §. A mennyiben a fentebbi határozatok alapul vétele mellett a két fél 1868-diki budget­jeiben hiánylat fog mutatkozni, e hiánylat ezen átmeneti évre nézve közös hitelmüvelet által fog fe­deztetni, mely a függő adósság szaporításában álland, saz adószaporitás költségeit a két fél azon arányban viselendi, a melyben mindegyikök hozzájárulási hányadával hátramaradt. 6. §. De határozottan megállapittatik , hogy 1869. január 1-től kezdve a két pénzügyi kor­mányzat vezérelvét a bevételek és szükségletek közti egyensúly helyreállításának kellend képeznie. Ha mindamellett a birodalmi tanácsban s a magyar országgyűlésen képviselt országok pénzügyi kormányzatai közül valamelyik oly helyzetbe jutna, hogy szükségleteinek vagy hozzájáru­lási kötelezettségeinek fedezését a rendes jövedelmi forrásokból kiteremteni nem birná : akkor az erre megkívántató rendkívüli forrásokról saját hitelére köteles godoskodni. *) Utólagos javítás szerint : egy millió százötvenezer forintnyi '*) Ide, pótlólag, hozzátétetett : s ebből 150,000 forint ezüstben;

Next

/
Thumbnails
Contents