Képviselőházi irományok, 1865. III. kötet • 137-192. sz.

CXCV. ÜLÉS. 135 Ezen nézetből indulva ki a VH-dik osztály, egy oly szerkezetet ajánl, mely által épen ugy, mint a központi bizottságé által, eléretik az, hogy Mózes-vallású hazánkfiai a politikai jogok gyakorlatába bevétessenek, de a mely által kimondatván egyszersmind maga az igaz elv, mindenkorra lehetetlenné válik az, hogy a vallás kérdése — midőn polgári és politikai jogokról van szó — vita alá jöhessen. A szerkezet következő : Törvényjavaslat az ország különböző hitvallású lakói egyenjogúságáról po Igári és politikai jogok tekintetében. Mindazon törvény, szokás vagy rendelet, mely az ország lakói között, a polgári és politikai jogok gyakorlásában, hitvallásuk miatt, különbséget állapított meg, ezennel megszüntettetvén, az országnak bármely hitvallású lakosa minden polgári és politikai jogoknak törvény értelmében gyakorlására egyaránt képesitettnek nyilvánittatik. Kelt Pesten, decz. 18-án 1867. és az osztály véleményét ezen nyilatkozat kíséretében teszi le a ház asztalára : T. ház! Ez azon vélemény, melynek előadásával a VH-ik osztály által megbizattam, azonban a VH-ik osztály látván azt egyfelől, hogy ezen nézetének keresztülvitelét a jelen perezben nem remélheti, látván másfelől, hogy azt is mondhatnák némelyek, hogy ezen indítványnak jelenben vita alá bocsátásával az izraeliták egyenjogúságának kimondását késlelteti: egyúttal felhatalmazott arra is, nyilvánítsam, hogy ezen tekinteteknél fogva is a központi bizottság által előterjesztett szerkezetet elfogadja. De egyszersmind, hogy elégtétessék azoknak is, a melyekkel saját indítványát indokolta, jelen indokolás folytán kifejtett nézetét és az általa ajánlott szerkezetet mint külön indítványt a ház asztalára leteszi, és azon kéréssel, hogy a központi bizottmány által javasolt törvény elfogadása után az mentül előbb napirendre kitüzessék. Azt reméli a 7-ik osztály, hogy ily módon elesvén azon ellenvetés ezen saját indítványa irányában, mintha ez által a legégetőbb kérdés, az izraeliták egyenjogositása késleltetnék, a t. házban saját indítványára nézve is pártolásra számit. Ezután a ház a törvényjavaslatot, a középponti bizottság jelentésében foglalt ezen módosított szerkezetben átalánosságban és részletesen egyhangúlag elfogadta. 1525. Az elfogadott törvényjavaslatra a szabályszerű egészrei szavazás F. hó 22-én tartandó ülésre kitüzetett. 152G. B. Wenckheim belügyminiszter a múlt ülésekben hozzá intézett interpellatiokra a következőkben adja elő válaszát. Manojlovich Emil érdemes képviselő ur több hetekkel ezelőtt és ujabban sürgetőleg azon kérdést intézvén hozzám, vajon hajlandó vagyok-e az 1848-iki XX-ik t. ez. pontos megtartására és egyenlő alkalmazására a törvényhatóságokat utasítani, hogy a nem rom. kath. honpolgárok a roín. kath. Ünnepeknek nyilvános munkaszünetelés általi megünneplésére továbbra ne köteleztessenek: ez által a kormányt oly téreni intézkedésre és rendelkezésre hivja fel, mely téren nézetein szerint mennél ritkábban találkoznak az állam polgárai az állami hatalommal, annál üdvösebb. Hazánknak dicsőségére legyen mondva, miként hasiánk lakosai azon régi vallásos viszályok befejezése után előbb bontakoztak ki a fanatismusból, mint