Képviselőházi irományok, 1865. III. kötet • 137-192. sz.
CXCV. ÜLÉS. 127 Az 1867-ik évi deczember 20-án tartott CXCY. ülés jegyzőkönyye. Elnök: Jegyző* : Szentiványi Károly. Mihályi Péter. A folyó hó 19-én tartott ülés jegyzőkönyve felolvastatván Hitelesíttetett. 1518. Elnök bemutatja : . Gál János Oláhfalu országgyűlési képviselőjének levelét, melyben kormányhivatalba lett kineveztetése folytán, képviselői állásáról lemond. Tudomásul vétetvén Oláhfalu város központi választmánya elnökileg felszólittatni határoztatott uj képviselő választás eszközlésére. 1519. Abauj megyei szántói több lakosnak folyamodványát az 1848/9-ik évben kibocsátott államjegyeknek beváltása tárgyában • Kis-kun Dorozsma város közönségének kérvényét, a pest-szegedi csatorna kiépítése tárgyában, Melyek tárgyalás és jelentéstétel végett a kérvényi bizottsághoz áttétetnek. 1520. Felolvastatott a 10-es bizottságnak következő véleményes jelentése : Véleményes jelentése a 10 tagú bizottságnak, a kir. ügyek igazgatója, mint közvádló f. évi október hó 31-én 3719., s f. évi november hó 5-én 3803. sz. a. kelt s a képviselőház f. évi november hó 7-én 1283. sz. a. hozott határozatával véleményes jelentéstétel végett a bizottsághoz utasitott azon két rendbeli kérvénye tárgyában, melyek szerint a „Magyar Újság" f. évi 164 és 178 -ik számában állítólag elkövetett sajtó vétségek miatt Böszörményi László országos képviselő, mint felelős szerkesztő ellen indítandó vizsgálatra, s annak eredményéhez képest a közkeresetre engedélyt kér. A tisztelt képviselőház helyeselte azon elveket, melyeket ezen bizottság, f. •évi október hó 25-én és november hó 11-én kelt jelentéseiben, a mentelmi jog fogalmára s a concrét esetekben követendő eljárásra nézve előadott vala. Csak az lehetett tehát a bizottság vizsgálódásának tárgya jelenben, vajon nem jogosulatlan zaklatás forog-e fen azon vizsgálat és esetleges perbe fogás alatt, melyre a kir. ügyek igazgatója, mint közvádló a háztól engedélyt kér. Megvizsgálta s ugy találta a bizottság, hogy jogosulatlan zaklatás esete nem forog fen, mert az állítólagos sajtóvétség és Böszörményi László országos képviselő személye közt az összefüggés oly jelensége mutatkozik, mely elégséges alapot nyújt azon föltevésre, hogy a közvádló eljárása nem puszta ürügy, s Böszörményi László képviselő, mint felelős szerkesztő birói vizsgálat alá vonatásának szüksége és esetleges perbe fogatásának lehetősége csakugyan előállhat.