Képviselőházi irományok, 1865. III. kötet • 137-192. sz.
124 CXCIV. ÜLÉS. nézve, annyi minden esetre tény, hogy a nemzetiségi kérdés jelenleg Európa legégetőbb kérdései közzé tartozik, és hogy különösen hazánkban az élet-kérdést képezi. Ezt bizonyítják az 1848/9-ik ,1861 és 1865/7-ik évi országgyűlések erészbeni nyilatkozatai és ünnepélyesen tett Ígéretei; — ennélfogva: tekintetbe véve azt, miszerint az 1848/9-ik évi sajnos eseményeknek egyik kútfeje ezen kérdés megnem oldása vala, és hogy az 1849-ik évi július 29-én Szegeden hozott határozat életbeléptetését a beállott viszonyok akadályozták; tekintetbe véve, hogy az 1860-ik évi október 20-án beállott provisoriuni által eme kérdés egyik ágát — a nyelvi ügyet illetőleg — történt intézkedések ki nem elégitok és ezek is csak részben teljesíttettek és teljesittetnek; tekintetbe véve, "hogy az 1861-ik évi országgyűlés eme kérdésnek nemcsak létezését, haneni fontosságát és sürgősségét is elismerte, minek folytán első feliratában kijelentette, hogy a más nemzetiségű honfitársak nemzeti igényeit a jogegyenlőség alapján törvény által biztosítani kész, és hogy e tárgyra nézve bizottságot is küldött ki, a mely a munkálatot az országgyűlésnek beterjesztette; tekintetbe véve, hogy az országgyűlés az emiitett bizottságnak e tárgyra vonatkozó jelentését a feloszlatás miatt nem tárgyalhatta ; tekintetbe véve, hogy a jelen országgyűlés felirataiban ezen kérdés az igazság és testvériség alapján leendő megoldását megigérte, és e végből még az első ülésszak folyamában egy bizottságot ki is küldött; tekintetbe véve, hogy a második ülésszak egyik ülésében Nyáry Pál képviselő, mint a nemzetiségi albizottság elnöke kérdésére a minisztérium kinyilatkoztatta, miszerint a nemzetiségi ügyben kiküldött bizottság működését beállíttatni nem kívánja; tekintetbe véve, hogy f. é. június hó 26-án, midőn az albizottság munkálatát beterjesztette, a bizottság határozatilag oda utasittatott, hogy ez ügyre vonatkozó javaslatát, mihelyt a képviselőház az elnapolás után összejön — felvétel végett tüstént előterjeszsze; tekintetbe véve, hogy Deák Ferencz képviselő ur interpellátiojára a minisztérium kinyilatkoztatta, miszerint ez ügyben maga is szándékozott még a múlt ülésszak alatt egy törvényjavaslatot beterjeszteni, azonban a bizottság munkálatát bevárni kivánta; tekintetbe véve, hogy a miniszterelnök ur ez ülésszak kezdetén ugy nyilatkozott, hogy a f. é. június 26-ki határozattól csak a vasúti kölcsön és az egyezményi három törvényjavaslatra nézve kivan eltérni, és még is ennek ellenére a minisztérium részéről több rendbeli törvényjavaslat tárgyalás végett benyujtatott, melyeknek fontossága noha nem tagadható, de azoknak sürgősségét szemben a a nemzetiségi ügygyei el nem ismerhetjük; tekintetbe véve, hogy a jelen egyezmény nagy müve mind addig, mig hazánk eme életkérdése megnyugtató megoldást nem nyer, befejezve nincs; és végre tekintetbe véve azt, miszerint ezen kérdés gyökeres megoldása hazánk kiváló érdekében fekszik, miután ettől függ a külön nemzeteknek megnyugtatása, a haza iránti kötelesség tejlesitésébeni buzgalma és áldozatokrai készsége; Mind ezek folytán tehát alólirottak hazánk, valamint saját nemzeteink iránt érzett kötelességünk teljesítésében indítványozzuk a következő:
