Képviselőházi irományok, 1865. II. kötet • 42-136 sz.

Irományszámok - 1865-69. Jelentése a közös viszonyok tárgyában kiküldött hatvanhetes bizottságnak

LXIX. SZÁM. 89 lyónak tekintethetik. Ha ezekre nézve mindkét fél egyetértésével megtörténik a megállapodás: kölcsönös alku által előre kell meghatározni azon arányt, mely szerint a magyar korona országai a sanctió pragmatica folytán közöseknek elismert ügyek terheit és költségeit viselendik. 19. Ezen alku s megállapítás oly módon történhetik, hogy egy részről a magyar korona országainak gyűlése, más részről ő felsége többi országainak gyűlése, mindenik a maga részéről, egy hasonló számú küldöttséget választ. E két küldöttség, az illető felelős minisztériumok befolyásával, részletes adatokkal támogatott javaslatot fog kidolgozni az emiitett arányra nézve. 20. E javaslatot mindenik minisztérium az illető országgyűlés elé terjesztendi, hol az rendesen tárgyalandó. Mindenik országgyűlés az illető minisztériumok títján közlendi határozatait a másik országgyűléssel, s a két félnek ily módon eszközlendő megállapodásai szentesítés végett ő felsége elé fognak terjesztetni. 21. Ha a két küldöttség a javaslatra nézve nem tudna egymással megegyezni: mindenik félnek véleménye mind a két országgyűlésnek elébe terjesztetik. Ha pedig a két országgyűlés nem tudna egymással kiegyezni: akkor a kérdést, az előterjesztett adatok alapján, ő felsége fogja eldönteni. 22. Az arányra nézve kötendő egyezkedés csak határozott időre terjedhet; annak eltöltével ismét ugyanazon módon új egyezkedésnek leend helye. 23. A mi a fentet>b körülirt tárgyak kezelését illeti: megjegyezzük mindenek előtt, hogy az e részben ezelőtt törvényesen fenállott módnak megváltoztatása szorosan véve nem a pragmatica sanctióban meghatározott kötelezettségből foly, hanem a helyzetnek azon változása, melyet a fentebbi 5-dik pont alatt elmondottunk, teszi azt czél szerűvé. Kimondotta mind az 1861-ki, mind a jelen országgyűlés többszöri fölirataiban, hogy ő felsége többi országaival érintkezni akar, mint alkotmányos népekkel, mindkét fél függetlenségének megóvása mellett. Midőn tehát mi ez érintkezés módjára nézve javaslatot teszünk, mind az országgyűléseknek fentebbi kijelentéseit, mind a gyakorlati czélszerüség tekintetét egyaránt szeműnk előtt kívánjuk tartani. 24. Előre bocsátjuk, hogy bármi legyen a közös ügyekre s azok mikénti kezelésére nézve az országgyűlés megállapodása: véleményünk szerint az tettleg életbe nem léphet mindaddig, mig az ország alkotmánya egész terjedelmében tettleg vissza nem állíttatik. Es ez az egyik alapföltétele javaslatunknak. 25. A másik alapföltétel az, hogy a teljes alkotmányosság ő felsége többi országaiban és tartományaiban is tettleg életbe lépjen: mert mi azon országokkal csak mint alkotmányos országokkal léphetünk bármi közös viszonyokra nézve érintkezésbe. S ő felsége maga is azért kívánta ez ügyek tárgyalásának eddigi módját megváltoztattatni, mert alkotmányos jogokkal ruházta föl többi országait is, s a közös ügyek kezelésénél ezek alkotmányszerü befolyását sem tartja mellőzhetőnek. 26. Ha tehát Magyarország alkotmánya teljesen és tettleg helyre lesz majd állítva s ő felsége többi országai is tettleg valóságos alkotmánynyal birnak; s a törvényszerű felelős kormány itt is, ott is átvette a kormányzatot: akkor, de csak is akkor, lehetne azon ügyeket, melyek-a megállapodás szerint közöseknek lesznek tekintendők, a következő módon közösen kezelni. 27. Egy közös minisztériumot kell fölállítani azon tárgyakra nézve, melyek, mint valósággal közösek, se a magyar korona országainak, se ő felsége többi országainak külön kormányzata alá nem tartoznak. E minisztérium a közös ügyek mellett se egyik, se másik résznek külön kormányzati ügyeit nem viheti, azokra befolyást nem gyakorolhat. Felelős lesz e minisztérium minden tagja mindazokra nézve, a mik köréhez tartoznak; felelős lesz az egész minisztérium is együtt oly hivatalos intézkedéseire nézve, melyeket együtt állapított meg. 28. A közös ügyek azon részére nézve, mely nem tisztán a kormányzat köréhez tartozik, se teljes birodalmi tanácsot, se bármi néven nevezhető közös vagy középponti parlamentet czélszerünek nem tartunk, s ezeknek egyikét sem fogadjuk el; hanem azt óhajtjuk, hogy, miután, ő felsége legmagasabb trónbeszéde szerint is, közös-kiindulási pontunk a pragmatica sanctió, egyrészről a maKÉPVH. IROMÁNYOK. 186%. II. • **